70
Az utolsó percben azonban ő is visszariadt attól, hogy a levél tar-
talmát a magyar miniszterelnök nem ismeri és megküldte neki a fo-
galmazványt. Tisza módosító távirata - feladva Budapesten, 1914.
július 5-én d.e. 11.50 órakor - Bécsbe érkezett, de akkor már Hoyos
gróf az eredeti levelet Berlinben átnyújtotta.
Technikailag sem állhat meg tehát az a feltevés, hogy Berlinben a
Tisza által módosított levelet nyújtották át. Ez a vádat Seton-Wat-
son vetette fel Sarajevo. London 1926. és utána Schmitt 1930-ban
New Yorkban megjelent könyve. Miután azonban ez a feltevés a
magyar kormányt kívánta felelőssé tenni azért, amihez a német
kormányzat hozzájárult: a feltevés a fenti okmányszerű bizonyítás
folytán összeomlik. Hogy Tisza módosításai mit jelentenek, arra
vonatkozólag mindössze annyít kívánunk megállapítani, hogy Né-
metország a módosított levél útján csak ahhoz járult volna hozzá,
hogy Szerbiát ellenséges magatartásának megváltoztatására fogják
kényszeríteni, míg a tényleg átadott levél alapján a casus foederis
(a szövetség oka) vállalására tett ígéretet.
Az eredetileg átadott és módosított levél eltérései a következők
voltak:
Berchtold Tisza
˝Ez azonban csak akkor válik lehetségessé, ha Szerbia, mely ez
idő szerint a pánszláv politika horgonyát képezi,
megszűnik politikai hatalmi té- kénytelen lesz felhagyni
nyező lenni a Balkánon támadó tevékenységével.
A boszniai legutóbbi rettentő események után Te meg fogsz győződ-
ni arról, hogy a bennünket Szerbiától elválasztó
ellentét megszüntetésére többé (elhagyandó)
gondolni sem lehet és hogy
az összes európai uralkodók fenntartandó békepolitikája mindaddig
veszedelemben forog, amíg a belgrádi gonosz izgatás
büntetlenül tovább folyik.˝ (elhagyandó)
Az is önkényes megállapítás, mintha Tisza módosításával nem
a háborút kívánta volna elkerülni, mert Tisza módosításai július 1-i
emlékiratával azonos álláspontot mutatnak. Még így sem állnak meg
azok vádak, amelyek a németek hozzájárulás aktusát egy ˝potsdami
koronatanács˝ vádjával kapcsolták össze. Ez a vád Németország el-
len irányított fegyver volt; a vádat a későbbi német kormányzat a
Berchtold-féle tisztázat elfogadásával igyekezett hárítani.
Göring német miniszterelnök (Poroszország miniszterelnöke)
1935. májusi nyilatkozata a Novosti zágrábi hírlapban. Neue Züric-
her Zeitung, 1935.május 8. - Tisza 1914-ben még nem gondolha-
tott arra, hogy később Németországban nem mindenki, sőt a kor-
mányzat sem fogja minden tekintetben helyeselni egyrészt azt,
hogy Szerbiával szemben Ausztria-Magyarországnak fehér lapot
adott, másrészt pedig, hogy a háború alatt tett békeajánlatokat el-
utasította. A Neue Züricher Zeitung-ban megjelent nyilatkozatok
nyomán a bécsi Reichpost a Magyarság budapesti napilapnak
1935. május 12-l híradása szerint azt válaszolta, hogy: 1. Német-
ország zokon vehetné, ha osztrák felelős államférfi tenne hasonló
nyilatkozatot Németországról. 2. hogy a vádra Magyarország azt
felelhetné, hogy Németország Románia semlegessége fejében négy
erdélyi vármegyét kínált fel Bukarestnek.
A július 5-i ˝koronatanács˝ Magyarországot egyáltalában nem
érdekelné, ha nem olvasnánk a londoni Times 1917. július 27-i szá-
mában azt, hogy az értekezleten Berchtold gróffal és Conrad vezér-
kari főnökkel együtt a magyar miniszterelnök is részt vett. A köz-
lemény eredetét Rotterdamba vezették vissza, hol 1914 őszén Ma-
saryk G. Tamás két ízben is megfordult, hogy Amerikába vissza-
térő anyósát elkísérje. Jellemző, hogy 1920-ban Amerika konstan-
tinápolyi követe, Morgenthau, elevenítette fel a mesét, melyet az
ellenséges propaganda kiszínezett. Tisza István gróf kimutatható-
lag Budapesten tartózkodott; a német császárnak elküldendő levél
módosítását július 5-én Budapestről követelte, azt az ő módosítá-
sai nélkül nyújtották át Berlinben déli 1 órakor.
Egészen más természetű az a kérdés, hogy Berthold gróf eljá-
rása helyes volt-e. Az a tény, hogy a magyar miniszterelnök megke-
rülésével jártak el és a felelősséget osztatlanul magukra vették, az
ő szempontjukból sem volt helyesnek mondható. Ez azt mutatta,
hogy a levélnek Tisza tudtával, de javaslatainak mellőzésével
való elküldését azért eszközölték, hogy fait accomplit és az ellen-
kező magyar miniszterelnököt befejezett tények elé állítsák, a-
melyen változtatni nem tud.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése