64
Feltéve, ha ez a megjegyzés megfelel a valóságnak, hogy a kono-
pisti cseh jelentés alapján kívánta volna meggátolni a Szerbia ellen
tervezett fegyveres támadás kivitelét. Illetve Szaszonov értelmezése
szerint, meg kell gyilkolni a trónörököst. Mivel ez a kijelentése más-
ként nem értelmezhető.
Ugyanezen a napon, június 14-én, értesült arról Tisza István gróf
magyar miniszterelnök, hogy Szaszonov a vele tárgyaló Bratianu
román miniszterelnök táraságában Brassóba kíván látogatni.
Még aznap közölte felháborodását Berchtold gróf közös külügymi-
niszterrel a vakmerő terv fölött, mire a külügyminiszter másnap
június 15-én, távirati felvilágosítást kért Czernin gróf bukaresti kö-
vettől, mert lehetetlennek tartotta, hogy Bratianu a tervezett láto-
gatást a követtel nem közölte volna.
Június 14-ének fontossága nemcsak abból állott, hogy a kono-
pisti találkozás hírét a csehek Szentpétervárra továbbították és
hogy egyúttal a trónörökös útitervét közölték, annak céljául pedig
Szerbia megtámadása szerepelt. Fontos volt ez a nap azért is, mert
a csehek ugyanezen a napon nyújtották át a Konstancába induló
Szaszonob orosz külügyminiszternek, emlékirat alakjában, ezt a
tervezetet és javaslatot, melyben a halálra ítélt Ferenc Ferdinánd
örökségét; a monarchiát és a belőle átalakítandó nagy szláv biro-
dalom sorsának vezetését, Közép-Európa átalakításának feladatát,
maguknak igényelték.
A csehek évek óta szervezkedtek a kettős monarchia szét-
bomlasztására és Szulkovszki Grigorjevics Vlagyimir prágai o-
rosz konzul jelentései már a cseh területek kiaknázását mutatták.
Mikor Szaszonov 1914. január 20-l előterjesztésében Miklós
cárnak a nemzeti kérdés akkori állásáról jelentést tett, már abban
a feltevésben volt, hogy Közép-Európa sorsa rövidesen eldől. A
csehek szorosan simultak az orosz kormány érdeklődéséhez a
galíciai, bukovinai és magyarországi rutének kérdésében; kap-
csolatban voltak a horvátokkal és szerbekkel; Kramarz párvezér
pedig június 7-én egyenesen Szaszonovnak nyújtotta át vonatko-
zó javaslatát Közép-Európa új átrendezéséről.
Szaszonov tehát cseh, szerb és román oldalról nyert értesülé-
sei alapján biztos volt abban, hogyha Ausztria-Magyarország
népei közül a cseheken és a szerbeken kívül a magyarok is Szent-
pétervárhoz igazodnak, akkor Közép-Európa rendezési joga őt
fogja megilletni. Károlyi Mihály gróf függetlenségi párti képvi-
selő abban a reménységben kívánt Szentpétervárra menni, hogy
a hármasszövetségben megnyilvánuló német befolyással szem-
ben Oroszországgal vegye fel a kapcsolatot. A tervezett út elma-
radt ugyan, de a kiutazókat már készen várta Szaszonovnak az a
terve, hogy a kettős monarchia különböző részeiből érkezett de-
legátusokat olyan szakértőkként fogja fogadni, akik neki Közép-
Európa sorsának intézésében rendelkezésére állottak volna. Né-
metország befolyásának helyét tehát Oroszország befolyása vál-
totta volna fel. Sebeko bécsi orosz nagykövet 1914. április 9-i
jelentésében nagyon leszállította ennek az 1914. júliusra terve-
zett utazásnak az értékét azzal, hogy egyrészt azt a közvélemény
általános ellenszenvvel fogadta, másrészt pedig hogy Károlyi Mi-
hály gróf csak Tisza István iránt érzett gyűlöletből és egyén cél-
ból tervezte.
Június 15-én vette Dimitrievics ezredes a szentpétervári értesítést
a merénylet utasítása iránt. Június 15-e volt tehát az a nap, melyen a
csehországi szikra Szentpéterváron át Belgrádba érkezett és onnan
Szarajevóba indult tovább.
Mielőtt Czernin gróf válasza megérkezett, június 16-án megtör-
tént az erdélyi kirándulás, amelyről több leírás jelent meg. Sajnálatos
hogy ezt a történelmileg nagyon fontos tényt a magyar történészek
agyonhallgatják, határon belül és határon túl.
A források szerint az gépkocsin történt, melyben Szaszonov, Schil-
ling báró, Bratianu és Diamandi szentpétervári román követ ültek.
Czernin gróf 1919-ben megjelent emlékirataiban azt állította, hogy
a kirándulásról csak utólag értesült, mert akkor még nem számított
arra, hogy a közös külügyminisztérium titkos aktái 1930-ban nap-
világot látnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése