2015. május 27., szerda

A szarajevói merénylet mint az I. világháború oka 75

                                                                                  75


    Ebbe a küzdelembe szólt bele július 2-án Tardieu André francia
publicista, aki a párizsi Temps napilapban a magyar függetlenségi
párt átutazó vezetőjének Károlyi Mihály grófnak azt a nyilatkozatot
adta a szálába. hogy a monarchia berlini gyámkodás (tutelle berlinoi-
se) alatt a Balkánon az elégületlenség félelmes maghintője.
A sorokból azt lehetett kiolvasni, hogy Tardieu Tisza 1913. június
19-i beszéde alapján kívánja Tiszára hárítani a felelősséget azért,
hogy az orosz vezetés alatt álló Balkán Szövetség felbomlott és a-
zokért az eseményekért, amelyek elkövetkezendők voltak. Tisza
nem hagyta válasz nélkül a támadást és július 14-én ugyanott meg-
jelent nyilatkozatában azt ismételte meg, amit 1913.június 19-én
mondott, hogy a Balkánt a balkáni népek tulajdonának tekinti.
Feltűnően gyorsan követte Tardieunek a párizsi Journal dies Bal-
kans útján Bukarestbe küldött az az üzenete, hogy a román kormány
és a román közvélemény Oroszország intéseihez szabja magát.
    Ez látszott az üszkübi osztrák-magyar konzul július 3-i jelenté-
séből, hogy a szerb csapatokat Macedóniából a Száva és a Duna
felé kezdik szállítani, valamint Czernin grófnak abból a jelentésé-
ből, hogy Bratianu szerint Románia szerb háború esetén a szövet-
séges monarchiának üzenne hadat. Amint hogy Sebeco azt mond-
ta Bunsen bécsi brit nagykövetnek, hogy a szerb hadjárat esetén
Oroszország is fegyvert fogna és európai háború törne ki. Mindez
Tisza felfogását igazolta..
     Pasics szerb miniszterelnök Az Est budapesti napilap július 7-l
számában akként nyilatzott, hogy - mint Spalaikovics is mondotta -
a szarajevói merénylet a monarchiában kitört forradalmi mozgalom-
nak volt az eredménye; ugyanakkor azonban a Seara bukaresti lap
megjegyezte, hogy a debreceni és a szarajevói merényletek egyfor-
mán orosz kéztől származtak. Az egyik oldalon tehát a felelősség-
nek elhárítása és másra való átruházása, másrészt a megvádolt mo-
narchia felosztása volt az, amit a szentpétervári ügyvivő szerint
kerestek. Amint hogy a szentpétervári hírek nyomán beszéltek Bu-
karestben arról, hogy Erdély rövidesen Románia birtokába kerül.
A szentpétervári sajtó a vonatkozó források szerint Spalaikovics
vezetése alatt határozott akciót árult el, amelyet az osztrák-magyar
ügyvivő előtt Spalaikovics is tapintatlannak nevezett. Itt tehát tá-
madó jellegű akció volt megállapítható. Természetesen semmi-
féle forradalmi lázongás nem volt Magyarországon. A két merény-
lettel nem volt más cél, minthogy káoszt idézni elő a monarchiába,
és belerángatni a birodalmat egy európai háborúba és felosztani a
területét.
      3. Tisza ˝megtérése˝, 1914. július 11-15. - Július 10-én az egy-
mással szemben álló akciók - a bécsi terv Szerbia megtámadása
és szentpétervári terv a beavatkozás mellett - között egyensúlyhely-
zet alakult ki.
     Július 11-én indult meg a lépés aziránt,hogy ebből az egyen-
súlyihelyzetből kilépve a szemben álló erők egymással megmér-
kőzzenek. Berchtold gróf közölte Tschirschky német nagykövettel,
hogy a magyar miniszterelnököt Bécsbe kérte. Hangjából - ˝für 
Dienstag sei Graf Tisza nach Wien zitiert˝ - az volt kivehető hogy
a külügyminiszter a magyar kormány ellenállásával végleg le a-
kar számolni. Tschirschkynek azt mondta, hogy a külügyminiszté-
rium egyik szakértőjét - Wiesner Frigyes lovag osztályfőnököt -
a merénylet szerbiai szállainak felderítése végett Szarajevóba kül-
dötte és  Tiszát azért kérette Bécsbe, hogy a vonatkozó jelentést
meghallgassák.
       Mikor Tisza Bécsbe indult, Krobatin közös hadügyminiszter-
nek egy 12-én kelt átirata került eléje, melyből arról értesült, hogy
román katonatisztek a Magyarországhoz tartozó Ada Kaleh Duna
szigetere látogattak. Ez megtalálható Wien, 1914. július 11.a kö-
zös külügyminiszter 5686. számú átírata a magyar miniszterelnök-
höz. M.E. 1914. 5191. sz. 1914. július 14. Újabb diplomáciai non-
szensz. Olyan akkor sem volt hogy egyik ország állampolgárai
csak úgy átruccannak egy másik ország területére. Nyilván a meg-
hódítandó és bekebelezendő területet nézték meg. A brassói eset
után az a második eset hogy ilyen történt.













                                   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése