63
A konopisti találkozás idején Kramarz cseh pártvezér akként kép-
zelte el a monarchia jövőjét, hogy az az oroszok védnöksége alatt
a csehek vezetése alá kerül. Vonatkozó tervezetét közvetlenül Kono-
pist után nyújtották át Szaszonovnak, akinek kabinetfőnöke, Schil-
ling Fabianovics Móric báró, a Kramarz-zsal együtt dolgozó Sul-
kowszki előterjesztésére a következő megjegyzést írta: ˝a német
uralom után cseh uralom˝.
Ugyanakkor az orosz hírszolgálat csehországi ügynökei azt jelen-
tették Szentpétervárra, hogy Ferenc Ferdinánd Konopistból Szerbia
megtámadására indul, és ez az a fonál, amely a további események-
hez elvezet. Ha ugyanis feltesszük azt, hogy Szentpétervárott a
csehországi híradásnak hitelt adtak, akkor abból szükségképen kö-
vetkezett, hogy az orosz kormány a megtámadandó Szerbia védel-
méről gondoskodjék, ez viszont Románia megszervezését és a
Szerbia védelmére sieető orosz csapatoknak Románián keresztül
való átvonulását tette szükségessé.
A csehek híradása tehát nemcsak - mint mondták - az orosz
lavinát indította meg, melytől azok a kettős monarchia pusztulá-
sát várták, hanem annak az indoklásnak az elkészítését is, hogy
az elkövetkező események végsó okát a konopisti találkozáson
kell keresni és lehet megtalálni.
Descos belgrádi francia követ a cseheket egyenesen a szerbek bé-
csi ügynökeinek nevezte,
Az események súlypontja most Romániába helyezkedett át.
16. Szaszonov Erdélyben, 1914.június.- A román trónörökös szent-
pétervári utazása után merült fel a terv, hogy Miklós cár a látoga-
tást Konstanca román kikötőben fogja visszaadni. Miután az orosz
kormányhoz közelálló Novoje Vremja közlése szerint az utazás cél-
ja Románia új orientációjának megerősítése volt, semmi okunk
sincs, hogy ebben kételkedjünk. Miután pedig román részről azt
mondták, hogy Romániára Oroszországnak volt szüksége, nyilván-
való, hogy az utazás Szerbia érdekében történt. Nagy része volt
az utazás előkészítésében Diamandi román követnek, aki a gondo-
latot első ízben április 1-én vetette fel Paléologue francia nagykö-
vet előtt, akivel valamikor együtt szolgáltak Szófiában. Diaman-
dinak ekkor az volt a felfogása, hogy elérkezett az idő, amikor az
orosz hatalom Romániát a maga oldalára fogja venni: ˝pour la
Russie, c´est le moment psychologique de nous attirer á elle˝.
Vagyis ˝Oroszországhoz a lélektani pillanat vonzza˝ Romániát.
Amikor Miklós cár Konstancába indult, mindenki sejtette,
hogy döntó események vetették előre árnyékukat. Megjegyzem,
hogy II.Miklós nem volt olyan bugyuta,hozzá nem értő uralkodó,
mint ahogyan sokan gondolják. Tiszában volt Oroszország sú-
lyával, helyzetével. Lehet hogy a belföldi történéseket nem értette,
bár ezt is megkérdőjelezem. Elhangzott a szájából olyan, hogy nem
akart cár lenni. De azért bukásig vitte az ügyeket mint egyed ural-
kodó. Célja volt, hogy vagy így,vagy úgy, de kijutni a Földközi-
tengerig, megszerezni a tengerszorosokat és elsöpörni az Osztrák-
Magyar Monarchiát. Ezekhez viszont eszközként, bábként, szük-
ség volt a csehekre, szerbekre, románokra, ruténekre,
II.Vilmos császár Ferenc Ferdinánd konopisti kastélyában
tartózkodott, amikor a cár útra kelt. Ugyanakkor jelent meg Szu-
homlinov orosz hadügyminiszter említett nyilatkozata Oroszor-
szág katonai készenlétéről, melyet Doulcet francia ügyvivő 13-án
jelentett kormányának, melyet Oroszország szintén készenlétre
szólított. A csehek jelentése hírül adta, hogy Ferenc Ferdinánd fő-
herceg a boszniai hadgyakorlatokra utazott és csapatai élén Szerbia
ellen készül. Ezzel állhatott összefüggésben Shelking Jenő orosz
diplomatának, aki a Standart orosz yachtról a cár kíséretében lépett
partra, az a feljegyzése, hogy Szaszonov külügyminiszter, ki töré-
keny egészsége miatt vasúton érkezett, a trónörökösnek az útból
való eltételéről beszélt.
Seton-Watson szerint Dimitrievics ezredes június 15-én vette a
(szentpétervári) értesítést és ekkor adta meg az utasítást a merény-
lethez. Mikor a brit hadügyminisztérium Dimitrievics érdekében
közbelépett, a szerb kormánytól azt a választ nyerte, hogy nem
kaphat kegyelmet, mert megállapítást nyert, hogy Dimitrievics
a szarajevói merénylet szerzője volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése