74
Tschirschky maga is megállapította, hogy két ellentétes álláspont
küzd egymással és hogy Berchtold gróf Tiszát hátráltató elemnek
tartja, ki Szerbia megfenyítésének ellne van, maga panaszkodván a
miniszterelnök ellen és arra gondolván, hogy most már elfogadha-
tatlan feltételeket fog küldeni Szerbiának.
Tisza még tovább ment akkor, amikor álláspontját július 9-én a
magyar parlamentben nyíltan kifejtette és alkalmat adott arra, hogy
békés szándékát a külföldi kormányok is tudomásul vegyék.
Ekkor jelentette Descos belgrádi francia követ (július 9.) kor-
mányának,m hogy Tisza nyíltan védelmébe vette a szarajevói me-
rénylet miatt megtámadott szerb lakosságot.(Belgrád, 1914. július 9.
Documenta Diplimatiques Francais. 1870-1914. III. 10. Párizs,
1936. 695-696. p.). Valóban úgy is volt. A boszniai tartománygyű-
léd küldöttséget menesztett hozzá, hogy a Bosznia és Hercegovina
egész szerb lakosságának nevében köszönetét fejezze ki.
Bechtold gróf panaszkodott Tschirschkynek, hogy Tisza Szer-
bia ellen gentleman-módon kíván eljárni, a magyar miniszterelnök
azonban Szerbiában független államot látott és maga részéről ugyan-
ezt az eljárást követelte volna, adott esetben Magyarországgal szem-
ben is. Azért tiltakozott az ellne, hogy a bécsi hírlapok a magyar
minisztertanács július 9-l határozatát szellőztették, mert nem is tud-
hatták, hogy ott miről határoztak és a magyar kormány állásfogla-
lására kívántak befolyást gyakorolni. Emiatt írt is Tisza a közös
külügyminiszternek: panaszkodik a Neues Wiener Tagblatt vonat-
kozó közlése miatt 1914. július 11-én
Tisza kitartó harcának eredményeként most már Berchtold és
Románia megnyerésére és Bulgária útján való lekötésére gondolt.
Annál inkább, mert Czernin jelentése szerint a román trónörökös
környezete Konstanca óta orosz befolyás alatt állott. Romániát
Erdély árán sem lehet megtartani és bukaresti küldetését befeje-
zettnek tartotta. Elhatározását Bratianuval is közölte, mire a bécsi
román követ nyomban mgjelent Berchtoldnál és arra kérte őt, hogy
Czernint hagyják Bukarestben. Tiszának Románia lekötésére vo-
natkozó gondolatát mi sem igazolta jobban, mint az, hogy Károly
király a német követnek mindent megígért, csak egy román-bolgár
szövetség megkötését nem tudta vállalni. Károly király még a Szer-
biával való szakítást és a monarchia elleni folytatott izgatás meg-
szüntetését is megígérte, feltételül csak a magyar-román viszony
javítását kötötte ki. Itt a valós cél egész Erdély megszerzése volt
valójában. Ez is Tiszának adott igazat, mert ő Romániát Bulgária
útján tartotta leköthetőnek.
2. Az orosz-román-szerb akció, 1914. július 1-10. - Ferenc Ferdi-
nánd halálával a szerbek felfogása szerint az a veszedelem tűnt el,
hogy Ausztria-Magyarország kebelében egy hatalmas délszláv bi-
rodalom alakul, amely a balkáni Szerbiát is magába fogja olvasz-
tani. Ugyanakkor az erdélyi románok különös támogatásban re-
ménykedtek; Filipescu azt, akinek az útján Románia Erdélyt meg-
kapni remélte, most már nyíltan Oroszországhoz pártolt át. Miután
pedig Erdély megszerzésének útjában a magyar állam és a magyar
kormány állott, az orosz-román-szerb támadás tűzvonalába Tisza
István került, aki később Ferenc Ferdinánd sorsára jutott.
Június 29-én Spalaikovics szentpétervári szerb követ a Vecser-
noe Vremja szentpétervári napilapban azzal indokolta meg a sza-
rajevói merényletet, hogy azt osztrák-magyar alattvalók követték
el. akik Ferenc Ferdinánd politikájával elégedetlenek voltak. Júni-
us 30-án ugyan ilyen nyilatkozatot hozott a követtől a Novoje
Vremja is. Ez egyrészt szokatlan érdeklődést árul el a merénylet
iránt, másrészt azt elintézettnek hitte azzal, hogy a felelősséget a
monarchiára hárította át. Ugyanakkor a szerb kormány kitért azon
követelés elől, hogy a merénylet dolgában rendőri vizsgálatot in-
dítson. Indokai azonosak voltak, de Poincaré már akkor megje-
gyezte, hogy ez a nemzetközi jogrenddel hozza ellentétbe. Ez el-
len viszont Szaszonov tiltakozott. Ugyanezt hirdették egyébként
a szerb kormány lapjai Belgrádban is; ez azt mutatta, hogy Szaszo-
nov 1913-i utasítása egységes eljárást váltott ki a debreceni merény-
let után a szarajevói merénylet esetében is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése