2015. április 19., vasárnap

A szarajevói merénylet mint az I. világháború oka. 53

                                                                                   53

- Február 6. Bobrinszkij elhagyja Magyarországot és Bukarestbe u-
tazik. - Február 6. A szentpétervári tanácskozások kezdete. Február
17. A román-magyar tárgyalások megszakadnak.  - Február 19. Ca-
tarau, aki Bukarestben Bobrinszkij gróffal találkozott, Csernovicba
érkezik és onnan bombát küld Debrecenbe. - Február 20. Tisza Ist-
ván gróf miniszterelnök tárgyalásai a románokkal végleg megsza-
kadnak. Catarau visszatér Bukarestbe. A Liga Culturale tüntető
gyűlése Magyarország ellen azon cím alatt, hogy a magyar kormány
a tárgyalásokat megszakította. - Február 23. Máramarossziget. Vád-
beszéd a rutén vádlottak ellen. Debreceni merénylet. - Március 6.
Ítélet Máramarosszigeten. Orosz és román mozgósítás.
     Hiányos lenne a fenti kép, ha meg nem emlékeznénk arról a
keretről, amelyben Magyarország a háború előkészítésével kapcso-
latba került, A keret széleit az orosz hatalom adta és a szálak orosz
földön, Bobrinszkij gróf kezeibe futottak össze. Ő volt az összekö-
tő kapocs a háttérben állott orosz kormányzattal, amely Konstanti-
nápoly és a tengerszorosok felé törekedett és amelynek ebbeli ter-
veiben a monarchia gyengítésére égető szüksége volt. A pravosz-
láv térítés csak eszköz volt, mert a szegény rutének nem ismerték
a tengerszorosokat. Bobrinszkijjal álltak összeköttetésben Dobránszky
Adolf szlovák politikus unokái, a Gerovszky fivérek, akik a Bu-
koviani Csernovicban laktak.és onnan egyformán összeköttetést
tartottak fenn a csehekkel és a románokkal. Osztrák területről sok-
kal könnyebb volt az orosz mozgalom közvetítése, mert a magyar
hatóságok figyelmesebbek voltak és a Kárpátok fokozottabb elle-
nőrzés alatt állottak,
     Így történt, hogy a máramarosszigeti per idején képviselve voltak
ott a magyarokon és ruténeken kívűl, akik inkább állottak egymás
mellett, azok, akik a rutének eloroszosítását a magyarok ellen kíván-
ták felhasználni: a nagyoroszok, az ukránok, a csehek és a románok.
Megjelent ott a csehekkel tartó Hodzsa Milán is, míg a cseh képvi-
selők, az osztrák birodalmi gyűlés tagjai, osztrák területen várták az
ítéletet. A magyar bíróságokra Szentpétervárról és Prágából váloga-
tott fenyegetésekkel igyekeztek hatást gyakorolni, de az nem eskette
meg Bobrinszkij grófot és ezzel annak szereplését minden fontos-
ságától megfosztotta. Eljárását azzal indokolták, hogy meg akarta
kímélni attól, hogy hamis esküt kövessen el; ennek ellenében azon-
ban döntő jelentőségű szerepéről is le kellett mondania, melynek
megörökítésére a nyugati sajtó erősen készülődött. Bobrinszkij gróf
Románia felé utazott és bosszújában Catarauval beszélte meg a
továbbiakat. A szegény rutének feláldozása után, az erősebb romá-
nokhoz fordult, akik mögött független román állam foglalt helyet.
      Annak védelme alatt szervezte meg a magyarországi románok
forradalmasítását az orosz kéz. Abban a feltevésben azonban, hogy
a magyarországi románok a bukaresti kormány utasítása szerint jár-
nak el, nem közölte a dolgot a magyarországi románokkal és azok
nem tudták, hogy a debreceni robbanás után nekik a magyarok ellen
fel kell lázadniok. A görög katolikus püspök irodája levegőbe re-
pült ugyan, de a Jorga röpiratában előrelátott felkelés elfelejtett ki-
törni. Bobrinszkij gróf Romániában és otthon mégis úgy számolt be
útjáról, hogy vállalkozása sikerrel járt.
    12. Orosz-román-szerb mozgósítás, 1914. március-április. A deb-
receni bombamerényletnek a háborús felelősség szempontjából
sokkal nagyobb fontossága van, mint az eddig a történészek feltéte-
lezték, mert ugyanannak a zavarnak a felkeltését célozta, mely a
szarajevói merénylet után következett. Orosz számítás szerin Magyar-
országon román forradalomnak kellett kitörnie, amelyet a többi nem-
zetiségek felkelése követ és Ferenc József birodalma feloszlik. Ezért
mondotta Witte gróf orosz miniszter azt, hogy ˝ami eddig történt, az
a drámának csak első felvonása volt. Ebben a percben felvonásközben
vagyunk.˝  Ez a kijelentés megjelent az Est  Budapest, 1914. március
14-i számában is. Ez a helyzetnek valóban megfelelt, mert amikor ezt
mondta, március közepén, olyan csapatszállítások folytak, amelyek
egy újabb felvonáshoz voltak szükségesek. Ugyanakkor írta Szentpé-
tervárott a Novoje Vremja, hogy a hármas antant többet tud Romániá-
nak nyújtani, a hármasszövetségnél, mert Magyarországon negyedfél-
millió román lakik- közli a Pester Lloyd  Budapest, március 9- tehát
az orosz politikai körök nemcsak háborúra, de annak szerencsés kime-
netelére is számítottak, számításaikat pedig arra építették, hogy az
orosz hatalmat abban a francia és brit kormányok támogatják.
     Ebben a beállításban a nyugai hatalmaktól nyert szabad kéz birto-
kában indult meg az a csendes mozgósítás és csapatszállítás, amelynek
számtalan emlékeivel találkozunk az akták között.
        A szerb haderőt a jelentések szerint Új-Szerbiából Ó-Szerbiába
szállították. A craiovai osztrák-magyar főkonzul jelentése szerint a
román csapatok egyenesen Magyarországba indultak, a román had-
ügyminiszter pedig elrendelte a román tisztikarban a magyar nyelv
elsajátítását.


                                                     





















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése