Ezeket a tárgyalásokat szervesen egészítették ki azok, melyeket a
magyar miniszterelnök a szlovákokkal és horvátokkal folytatott. A
balkáni események azonban a szerbeket és horvátokat állították elő-
térbe és ezért atárgyalások is ebben az irányban éleződtek kik. Tisza
élénk figyelemmel kísérte a két Balkán háborút és azt a politikát,
melyet Berchtold gróf, Conrad tábornok, Ferenc Ferdinánd trónörö-
kös folytattak.
Bécsből szemmel láthatólag Szerbia elszigetelésére és beolvasz-
tására törekedtek, ami egyben a Karagyorgyevicsek eltávolítását is
jelentette. Mikor 1913. október 3-án megtartott közös miniszteri ér-
tekezleten a terv szóba került, Tisza határozottan a háború ellen fog-
lat állást, és ezzel élesen szembekerült azzal a körrel, melyet a trón-
örökös barátai alkottak. Nem lehetetlen, hogy ez az állásfoglalás bíz-
tatta további tevékenységre a bécsi köröket, melyek szemmellátható-
lag nem vették észre azt, hogy Magyarország gyengítése a kettős
monarchia gyengítését jelentette.
Ez volt a helyzet akkor, amikor a Berliner Tageblatt 1914 ja-
nuárban Czernin gróftól egy beszélgetést közölt, amelyet a követ
Az Est budapesti napilap január 25-i számában maga sietett meg-
cáfolni - Magyarország számára. Az Estnek adott nyilatkozatot
Czernin gróf maga mondta tollba, de annak megjelenése előtt Ber-
linbe küldte, hogy Bécsre és Budapestre nyomást gyakoroljon.
A tisztel olvasónak feltűnhet , hogy most akkor ki is irányítja a
monarchia külpolitikáját és hány urat is szolgál Czernin? Nyil-
ván való hogy Ferenc Ferdinándot szolgálta és így mindjárt érthe-
tóbb hogy Berlinnel közöl dolgokat. Kezdettől fogva látszott, hogy
itt egy kettős akcióról volt szó. A parlament 31-i ülésén Bethlen
István gróf - a későbbi miniszterelnök - ellenzéki képviselő a kor-
mánytól Czernin eltávolítását követelte, mint aki a monarchia és
a magyar király képviseletére méltatlannak bizonyult. Tisza minisz-
terelnök ekkor is bízott Czernin ígéretében és Czerninnek Tiszához
intézett levelével védelmezte a követet, holott az akkor már Bratia-
nuhoz igazodott és ezzel akaratlanul is az orosz-román tervek
szekerét tolta előre - a monarchia ellen. Teljes mértékben jogos volt
Bethlen hozzászólása. Egyértelmű volt azok számára, hogy a nagy-
követ a monarchia sírját ássa.
Ebből világosan megállapítható, hogy a magyarok és románok
megegyezését sem Ferenc Ferdinánd centalista-föderalista barátai,
sem a francia-orosz szövetség bukaresti képviselői nem akarták.
Blobdel bukaresti francia követ már 1913. január 6-án azt javasolta,
hogy a magyar kormánytól kínált megegyezéssel szembe, a francia-
orosz szövetség egész erejét vesse latba és vegye fel azzal a versenyt.
A verseny célja tehát annak meghiúsítása volt, hogy a történelmi fej-
lődéstől egymásra utalt magyarok és románok egymással megegyez-
hessenek és a szláv (francia-orosz-szerb) fronttal szemben közös
megértéssel és akarattal védekezhessenek.
Blondel beismerte, hogy a francia-orosz szövetség úgy a román-
magyar megértéssel, mint a nagyosztrák gondolattal szemben a mo-
narchia és Magyarország román lakta területeinek elszakítására tö-
rekedett. Bumain bécsi francia követ jelentette 1914.február 12-én
hogy a bécsi külügyi hivatal új Balkán Szövetség megalkotására
törekszik.
10. A három konferencia, 1914. február. - A háborús felelősség
irodalmában meglehetősen ismert Pasics szerb miniszterelnöknek
1914-i szentpétervári utazása és annak eredményeiről 1914. február
2-án Péter királynak tett kimerítő jelentése. Ekkor mondta azt, hogy
ahány fegyvert kap, annyi katonát fog azokhoz kapni a monarchiából,
amit alig lehetett másként érteni, minthogy a monarchia megtáma-
dására törekedett.
A jelentés fontosságát azonban messze felülmúlni látszott az a
körülmény - ami a Nova Evropa idézett állítását is igazolta, - hogy
1914 elején a monarchia felosztásnak idejét is elérkezettnek látták
és hogy itt nem csupán Pasics látogatásáról volt sző. Az orosz akták
szerint Sukowszki prágai orosz konzul január 22-én azt jelentette
Szaszonovnak, hogy Klofac cseh képviselő Szentpétervárra érkezik
és kérte, hogy az újságokat a látogatás elhallgatására utasítsák. Ha
hozzátesszük, hogy az orosz kormány a magyarországi rutének pe-
rében érdekelt volt, hogy a csehekkel keresett összeköttetést, hogy
Pasics Szentpétervárra utazott és hogy Szentpétervárról Bratianu
segítségével Románia bekapcsolására törekedtek, akkor egyrészt
az állapítható meg, hogy Szaszonov a monarchia elégületlen ele-
meivel közvetlen kapcsolatba lépett, másrészt pedig elérkezettnek
hitte a az időt arra, hogy a tengerszorosok megszerzését Ausztria-
Magyarország lekötésével, esetleg felosztásával biztosítsa.
A szentpétervári Novoje Vremja napilap már 1914. januárban
részletes tudósításokban számolt be arról, hogy Szerbia és Görög-
ország miniszterelnökei, Pasics és Venizelosz, fontos megbeszélé-
sek végett Szentpétervárra érkeztek. Doumergue francia külügymi-
niszter január 31.i körtávirata szerint arról folyt a tanácskozás, ho-
gyan lehetne osztrák háború esetén Bulgáriát megfelelő áldozatok-
kal semlegességre bírni. Megjegyzendő, hogy ugyan ekkor egy ro-
mán tábornok is küldetésben volt az orosz fővárosban. Nem vélet-
lenül volt ott ez nyilván való. A fentiekből azt következtethetjük,
hogy Párizs osztrák.orosz háború eshetőségével számolt, illetve az
is, hogy a vonatkozó megbeszélések Szaszonov elnöklete alatt Pa-
sics, Venizelosz és Diamandi román követ bevonásával, Klofac
utazásának elhallgatása mellett, fontos kérdésekről tárgyaltak.
Ez volt a helyzet akkor, amikor a Berliner Tageblatt 1914 ja-
nuárban Czernin gróftól egy beszélgetést közölt, amelyet a követ
Az Est budapesti napilap január 25-i számában maga sietett meg-
cáfolni - Magyarország számára. Az Estnek adott nyilatkozatot
Czernin gróf maga mondta tollba, de annak megjelenése előtt Ber-
linbe küldte, hogy Bécsre és Budapestre nyomást gyakoroljon.
A tisztel olvasónak feltűnhet , hogy most akkor ki is irányítja a
monarchia külpolitikáját és hány urat is szolgál Czernin? Nyil-
ván való hogy Ferenc Ferdinándot szolgálta és így mindjárt érthe-
tóbb hogy Berlinnel közöl dolgokat. Kezdettől fogva látszott, hogy
itt egy kettős akcióról volt szó. A parlament 31-i ülésén Bethlen
István gróf - a későbbi miniszterelnök - ellenzéki képviselő a kor-
mánytól Czernin eltávolítását követelte, mint aki a monarchia és
a magyar király képviseletére méltatlannak bizonyult. Tisza minisz-
terelnök ekkor is bízott Czernin ígéretében és Czerninnek Tiszához
intézett levelével védelmezte a követet, holott az akkor már Bratia-
nuhoz igazodott és ezzel akaratlanul is az orosz-román tervek
szekerét tolta előre - a monarchia ellen. Teljes mértékben jogos volt
Bethlen hozzászólása. Egyértelmű volt azok számára, hogy a nagy-
követ a monarchia sírját ássa.
Ebből világosan megállapítható, hogy a magyarok és románok
megegyezését sem Ferenc Ferdinánd centalista-föderalista barátai,
sem a francia-orosz szövetség bukaresti képviselői nem akarták.
Blobdel bukaresti francia követ már 1913. január 6-án azt javasolta,
hogy a magyar kormánytól kínált megegyezéssel szembe, a francia-
orosz szövetség egész erejét vesse latba és vegye fel azzal a versenyt.
A verseny célja tehát annak meghiúsítása volt, hogy a történelmi fej-
lődéstől egymásra utalt magyarok és románok egymással megegyez-
hessenek és a szláv (francia-orosz-szerb) fronttal szemben közös
megértéssel és akarattal védekezhessenek.
Blondel beismerte, hogy a francia-orosz szövetség úgy a román-
magyar megértéssel, mint a nagyosztrák gondolattal szemben a mo-
narchia és Magyarország román lakta területeinek elszakítására tö-
rekedett. Bumain bécsi francia követ jelentette 1914.február 12-én
hogy a bécsi külügyi hivatal új Balkán Szövetség megalkotására
törekszik.
10. A három konferencia, 1914. február. - A háborús felelősség
irodalmában meglehetősen ismert Pasics szerb miniszterelnöknek
1914-i szentpétervári utazása és annak eredményeiről 1914. február
2-án Péter királynak tett kimerítő jelentése. Ekkor mondta azt, hogy
ahány fegyvert kap, annyi katonát fog azokhoz kapni a monarchiából,
amit alig lehetett másként érteni, minthogy a monarchia megtáma-
dására törekedett.
A jelentés fontosságát azonban messze felülmúlni látszott az a
körülmény - ami a Nova Evropa idézett állítását is igazolta, - hogy
1914 elején a monarchia felosztásnak idejét is elérkezettnek látták
és hogy itt nem csupán Pasics látogatásáról volt sző. Az orosz akták
szerint Sukowszki prágai orosz konzul január 22-én azt jelentette
Szaszonovnak, hogy Klofac cseh képviselő Szentpétervárra érkezik
és kérte, hogy az újságokat a látogatás elhallgatására utasítsák. Ha
hozzátesszük, hogy az orosz kormány a magyarországi rutének pe-
rében érdekelt volt, hogy a csehekkel keresett összeköttetést, hogy
Pasics Szentpétervárra utazott és hogy Szentpétervárról Bratianu
segítségével Románia bekapcsolására törekedtek, akkor egyrészt
az állapítható meg, hogy Szaszonov a monarchia elégületlen ele-
meivel közvetlen kapcsolatba lépett, másrészt pedig elérkezettnek
hitte a az időt arra, hogy a tengerszorosok megszerzését Ausztria-
Magyarország lekötésével, esetleg felosztásával biztosítsa.
A szentpétervári Novoje Vremja napilap már 1914. januárban
részletes tudósításokban számolt be arról, hogy Szerbia és Görög-
ország miniszterelnökei, Pasics és Venizelosz, fontos megbeszélé-
sek végett Szentpétervárra érkeztek. Doumergue francia külügymi-
niszter január 31.i körtávirata szerint arról folyt a tanácskozás, ho-
gyan lehetne osztrák háború esetén Bulgáriát megfelelő áldozatok-
kal semlegességre bírni. Megjegyzendő, hogy ugyan ekkor egy ro-
mán tábornok is küldetésben volt az orosz fővárosban. Nem vélet-
lenül volt ott ez nyilván való. A fentiekből azt következtethetjük,
hogy Párizs osztrák.orosz háború eshetőségével számolt, illetve az
is, hogy a vonatkozó megbeszélések Szaszonov elnöklete alatt Pa-
sics, Venizelosz és Diamandi román követ bevonásával, Klofac
utazásának elhallgatása mellett, fontos kérdésekről tárgyaltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése