47
Még fontosabb volt, hogy Pasics és Venizelosz Bukarestbe utazva
február 9-10-én Bratianuval folytattak megbeszéléseket -Aszenyijev
bukaresti orosz ügyvivő szerint Pasics február 9-én közölte Bratianuval,
hogy Szerbia és Görögország között szoros szövetség jött létre- és hogy
Bukarestből Belgrágba utaztak tovább, ahol 12-én egy harmadik konfe-
rencia is folyt. Harwig február 10.i jelentése szerint Románia, Szerbia
és Görögország együttműködése a szentpétervári látogatás után biztos-
sítva látszott. Bratianu szerint a három balkáni miniszterelnök az 1913-i
bukaresti szerződés alapján egyezett meg egymással. Harwig február
24-én két jelentést küldött Szaszonovnak Romániának a szerb-görög
szövetséghez való csatlakozásáról.
Alig szenved kétséget, hogy a három konferencia tárgyát olyan kér-
dések alkották, amelyek Oroszország, Románia, Szerbia és Görögország
kormányait közösen érdekelték. Venizelosz hazatérve annyit mondott
az athéni német követnek, hogy Romániának a szerb-görög szövetség-
hez való csatlakozásról volt szó. Szaszonovnak az a szándéka, hogy
szentpétervárra nemzetközi konferenciát hív össze a kelet-európai kér-
dések rendezése végett.Meg kell jegyeznünk hogy az orosz készülő-
déssel kapcsolatos cseh szervezkedésnek két bizonyítékát kapjuk a
párizsi Temps 1914. február 7-i számában, ahol arról adnak hírt, hogy
a máramarosi per idején szervezett rutén tiltakozó gyűlésen cseh kép-
viselők a további küzdelmekben való kitartásra buzdítottak, másrészt
Sulkowski(Szulkovszkij) prágai orosz konzul február 23.i jelentésében
számol be a csehek tevékenységéről. Kimondhatjuk, hogy a máramaro-
si perben a csehek mint izgatók komoly és tevőleges szerepet töltöttek
be. A konferenciára visszatérve a monarchia biztonsága ellen irányult,
azt világosan mutatta Pasicsnak 1914. február 2-án II. Miklós intézett
előterjesztése, amely a szerb-horvát (délszláv) kérdésnek fegyveres
megoldásáról tett említést.
Dumaine bécsi francia nagykövet 1914. január 22-i jelentése szerint
a szerb kormány azzal az indoklással, hogy Bécsből az albánokat és
a bolgárokat háborúra izgatják minden megegyezést elutasított a mo-
narchiával. A szerb közvéleménynek ebben az irányban való bemuta-
tása magában véve felelősség megállapítását vonja maga után. Ezt
legfeljebb csak mérsékli, de nem változtatja meg a jelentésnek azt a
további részét, amelyben bolgár-török megegyezésről történik emlí-
tés. Amikor Descos belgrádi francia követ röviddel azután a király-
nál megjelent, Karagyorgyevics Péter megsürgette a Franciaország-
ban rendelt fegyverek szállítását. Ugyanakkor, amikor Pasics Bulgá-
riával feszült viszonyban maradt, - ami Szentpétervárott orosz hatást
szült - a Porta Szalonikit Szerbiának kínálta fel, ha Görögország ellen
frontot csinál. Igaz, ez a szerb politika teljes megfordítását jelentette
volna, de Törökország támogatásán kívül a kettős monarchiáét sem
zárta ki. Legalábbis a magyar közvéleménynek az volt a felfogása,
hogy a kettős monarchia balkánpolitikáját Szerbiára kell építeni.
Pasics azonban mosolygott az ajánlat fölött és azzal hárította el azt,
hogy Szerbiának a hatalmakkal kell tartania. Ez viszont azt jelentette,
hogy Szerbia saját sorsának irányítását egyes hatalmaknak engedte át,
mi több, erre kérte Venizelosz görög miniszterelnököt is. Doulcet
szentpétervári francia ügyvivő február 9-i jelentésében akként fog-
lalta össze a réunion balkanique de Petersburg eredményeit, hogy a
szerb miniszterelnök védőjének jött köszönetet mondani, falra festett
veszedelmekkel szemben kért támogatást és hogy az orosz kormány
ezekkel szemben erősen tartózkodó magatartást tanúsított. Nem fe-
lejtvén el azt, hogy Pasics milyen sokára fogadta el a cár döntőbí-
róságát a szerb-bolgár konfliktusban. Azt mondta, hogy osztrák tá-
madás esetén Oroszországnak nem Bulgáriára lesz szüksége hanem
Szerbiára. Ebben az irányban igyekszik a szentpétervári kabinet
Romániét Béccsel szembe állítani. Azért kérte Pasicsot és Venize-
loszt, hogy a bukaresti reunió útján Romániát szerezzék meg neki.
Ez sikerült is nekik.
A szentpétervári, bukaresti és belgrádi konferenciák határozatai
azokban a hírekben tükröződtek vissza leginkább, amelyeket a
magyarországi román nemzeti párt hivatalos közlönye, az aradi
Romanul Bukarestből kapott, ahonnan az anyagi támogatáson kívül
az orosz-román akció híreit is közölték, hogy ezzel a talaj a felosz-
táshoz előkészíthető legyen. Az Est budapesti napilap februári szá-
ma szerint a Reuter hírügynökség is azt jelentette Belgrádból, hogy
Bukarestben új Balkán Szövetséget kötöttek, 17-én azt, hogy Szer-
bia fegyverkezési tempóját Oroszországban lassúnak találják stb.
Mindennél fontosabb volt az, hogy a Romanul a Novoje Vremja
híradása szerint orosz háborúról írt; február 14-én közölt értesülése
szerint Szentpétervárott Miklós cár elnöklete alatt fontos tanács-
kozások folytak Szaszonov, Pasics, Venizelosz és Diamandi között
az új balkán szövetség megalkotása érdekében; ezek a tanácskozá-
sok Bukarestben folytak tovább, mire a Novoje Vremja megjósolta,
hogy a monarchiával háború lesz, amelyben Románia Erdélyt a Ti-
száig megfogja kapni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése