28
Igaz, hogy az általuk megtámadott iratok formailag hamisak voltak,
de tartalmi valódiságukat sohasem vonták kétségbe, hanem megerő-
sítették.
Később arrra is rájöttek, hogy Izvolszkij volt az, aki bosszút es-
küdött a monarchia ellen és Harwigot eszközként használta fel.
Egyenlőre a helyzet nem volt kedvező a bosszúra, mert a hatal-
mak békét kerestek. Betmann-Hollweg német birodalmi kancellár
a Potsdamba látogató II .Miklós cárnak és Szergej Dimitrievics
Szaszonov külügyminiszternek egyezményt kínált, amelynek a
lényege az volt, hogy a két hatalom magát Ausztria-Magyarország
felbomlása esetére érdektelennek nyilvánította. A potsdami egyez-
mény 1910. november 4-én létre is jön, de Szaszonov azt nem ra-
tifikálta, tehát Oroszországot a monarchia felbomlásában érdekelt-
nek nyilvánította. A monarchia megdöntését Hartwig készítette elő,
akit Izvolszij azért tett át Belgrádba, mert Teheránba a sah megbuk.
tatásával súlyos zavarokat keltett. Attól kezdve Hartwig volt a köz-
pont a cseh Masaryk, a szerb Spalaikovics, valamint a szláv barátaik
tevékenysége között a monarchia megdöntése iránt. Ebből is azt látni,
hogy nem egy monarchán belüli nemzetiségi ügyről van szó, melyet
nemzetközileg kell elintézni. Itt egyértelműen a monarchia likvidálá-
sáról van szó és a cseh illetve a szerb álom valóra váltásáról.
AZ OROSZ HADÜZENET
1, A Balkán Szövetség., 1911. - Elfogadhatjuk az a megállapítást,
hogy az 1911-i afrikai osztozkodás ellenértéke Oroszországra nézve
a Balkán-félszigeten volt. Amint a marokkói francia vállalkozás
vezetett Olaszország tripoliszi akciójához, úgy kapcsolta bele Ma-
rokkó megszerzésébe a maga követeléseit Oroszország is, amelynek
célja 1908-ban elszenvedett vereségének a monarchia terhére való
kiküszöbölése volt. Nyugaton úgy vélték, hogy Oroszországnak
magának kell megállapítania követeléseit, melynek formába öntése
Harwigra hárult. Már 1911. október 1.én, a röviddel azelőtt kitört
olasz-török háborúba kapcsolódva jelentette kormányának, hogy
Szerbia kész követni Oroszország rendelkezéseit. Vagyis a Balká-
non Pétervártól várták az irányítást, amiért a felelősség az orosz
kormányt terheli. Milovánovics rögtön körjegyzéket küldött a ha-
talmaknak, hogy a balkáni kérdés akuttá vált, tehát egyenesvonalú
folytonosság állapítható meg az 1911 tavasztól őszig tartó esemé-
nyek között. Hogy mit is jelentett ez a szabad kéz ,azt a bolgár
miniszterelnök Gesovnak az október 11-én tett sokatmondó kijelen-
tése adja, miszerint ˝Ausztria-Magyarország felosztása esetén
Szerbia Boszni-Hercegovinára tarthat igényt. Ez volt az első eset,
hogy a magyar kormány és a magyar nép tudta nélkül fegyveres
osztozkodás tárgyává tették. Ami csak háború és győzelem esetén
volt lehetséges és amely győzelmet csak az orosz hatalom szerez-
hette meg a szerb-bolgár szövetségnek.
A magyar kormány nem adott okot arra hogy támadják. Az
1911 december 6-án Bécsben megtartott közös miniszteri értekez-
leten, melyen a közös külügyminiszter elnökölt, annak előadása
után Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök, a Hármasszövetség
keretén belül a béke fenntartását és az Oroszországgal való barát-
ságos közeledést jelölte meg a magyar kormány kívánságaként.
Ezzel szemben Izvolszkij bizalmi embere, Hartwig és a potsdami
egyezmény ratifikálását megtagadó Szaszonov a szerb-bolgár szö-
vetséget a támadó céllal építették ki a monarchia ellen. A tárgya-
lásokat Harwig megbízásából és az ő útmutatásai szerint, a szófiai
szerb követté kinevezett Spalaikovics Miroszláv vitte. A szervezkedés
hátterében Izvolszkij állt. Mikor Nekljudov szófiai orosz követ a
tárgyalások eredményeiről a svájci Davosban tartózkodó Szaszonov-
nak beszámolt, ez diadallal kiáltott fel: ˝ ez ötszázezer bajonettet
jelent.˝
Nekljudov útján nyomban megüzente Hartwignak, hogy a szövet-
ség letárgyalása után az annexió után kiürített novobazári szandsák
megszállására gondolhatnak, tehát a szerb-bolgár szövetség első
lépésére való utasítást Szaszonov adta meg.
Így született meg a Balkán Szövetség, melyet az oroszbarát Danev
bolgár külügyminiszter már ekkor a monarchia ellen kívánt meg-
alkotni. Az október 1.i körjegyzéket melyet Milovánovics küldött
szét, aligha tehette ezt Hartwig hozzájárulása nélkül. Nekljudov 2-án
azt jelentette, hogy a bolgár minisztertanács a szerb szövetség meg-
kötése iránt határozott. Az akció szálai orosz kézben futottak ösz-
sze és így mondta ezt Gesov is a bécsi orosz nagykövetnek: ˝ Nekl-
judov és Hartwig erélyesen követelik a szerb-bolgár szövetségnek
a megkötését - orosz protektorátus alatt. Azonban az óvatos Hartwig
vissza riadt Oroszország nyílt bekapcsolásától, de Gesov és Milo-
vánovics viszont csak orosz vezetés alatt kívántak tárgyalni, tehát
az orosz kormány nem akarták kibocsátani a felelősség alól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése