30
2. Ferenc Ferdinánd programja, 1911-1912. - Azzal a háborús készü-
lódéssel szemben, amellyel Oroszország, Románia és Szerbia fogta
közre a möonarchiát,- egyesek szerint Masaryk, Hartwig - és Spalai-
kovics, a belső ellentétek kiegylítése érdekében szükséges volt az erők
összefogásának.
Ekkor dolgozta ki terveit a trónörökös, sokak szerint reformot,
A kölföld, az oroszok és a németek már a trónörökös trónra lépésének
várható következményeit latolgatták. ˝Hogy áll a dolog Ausztriával?
kérdezte Szaszonov Bethmann-Hollweg német birodalmi kancellért
a Baltiski Portban 1912. július 4-5 között lefolyt császár találkozón.
A kancellár azt felelte hogy ˝ Ferenc József császár életében semmi
baj nem lesz.˝ ˝ trónörököst illetőleg már vannak aggodalmak, de
ó maga nem osztja őket. Ferenc Ferdinánd főhercegnek először meg
kell teremtenie a maga pozícióját Magyarországgal szemben és addig
nem űzhet merészebb politikát.˝ A trónörökös nagy szolgálatokat tett
az oroszoknak azzal, hogy a csapatait majd Magyarország ellen ve-
zényli, amelyet és magát a monarchiát is ellenség vette körül.
Gyakorlatilag a célja nem volt más, mint hogy Magyarországot
eltüntesse a térképről, az alkotmányt felszámolja és nyílt háborúba
kezd Magyarországgal. Magyarország beolvasztása után, a horvátok
segítségével Szerbiát is bekebelezik az osztrák birodalomba. Az o-
laszokat vissza tárítik a német és osztrák.magyar szövetségbe. Romá-
niát pedig megnyerik. Ami árnyalatnyilag azt vonta maga után, hogy
míg a magyarok idegenkedtek Ferenc Ferdinánd terveitől, addig O-
laszország Szerbia és Románia oldalára állt a világháborúban, többé-
kevésbé közös politikát folytattak, Gyakorlatilag egy népállamot a-
kart kialakítani nemzetietlen dinasztiával. Ehhez csatlakozta az oszt-
rák centralisták akik Ferenc Ferdinándot tartották vezérüknek.Az új
összemonarchiát föderatív államként igyekeztek feltüntetni Holott
egy másik szuverén államot kívántak beolvasztani fegyveres úton
egy másik szuverén államba. Hisz az 1867-es kiegyezés két szuverén
államról beszél, legalábbis a belügyeket illetőleg. Ezt később meg-
mondták a románok akik a trónörököst vették védelmükbe a magya-
rok ellenébe, Mert Erdély Romániának akarta juttatni. A csehek is
meglettek volna elégedve egy belső autonómiával mint pl. Benes
sem akart akkor még mást. Azért követelte az általános választójog
bevezetését, mert abban a feltevésben volt hogy a magyarok kisebb-
séget alkot. Ha Ferenc Ferdinánd terve győzött volna akkor az Ma-
gyarország és a magyar nemzet leigázásával lett volna egyenlő. A
terveknek Magyarország állt az útjába, mely a ´67-es alapon állott.
Ferenc Ferdinánd nemzetállamokat akart erős központi parla-
menttel, de mivel a terveinek a magyarok útjában állottak, ezért
gyűlölte őket, És tervezték a Magyarország megszállása elleni ak-
ciót is. A trónörökös és Conrad tábornok. Bár a trónörökös tervei
meggyengítették volna a monarchiát, de úgy tüntették fel a dolgot,
hogy Magyarország ˝káros túlsúlya´gyengíti a monarchiát. Czer.
nin is elmondta hogy ugyanazt akarja, megtörni a magyarok káros
túlsúlyát, maga mellé vonni a nemzetiségeket; gyakran elment a
magyargyűlöletig. Ehhez a képzeletben felállított összbirodalomhoz
csatlakozott volna Szerbia és Románia.
A boszniai annexió után Gavrila Emil - Jeftanovics megbízá-
sából - megjelent Baernreither előtt és közölte vele, hogy a szerbek
szívesen csatlakoznának, ha Szerbiát nem Horvátországgal egyesí-
tenék, melyet a szerbek szívesen átengednek Magyarországnak,
hanem Boszniával, Hercegovinával és Dalmáciával. Ezek a területek
secundo genitúrát alkotnának és élükre Ferenc Ferdinánd főherceg
fiát állítanák. Az új szerb állam lenne azután örökösévé Ó-Szerbiának
és Macedóniának és azokat a Török Birodalom felosztásakor szintén
megszerezné.
Románia viszont a nemlétező román elnyomásnak kívántak vé-
get vetni, amit a háborús propaganda erősen kiszínezett. Meg is je-
lentetett egy könyvet Seton-Watson 1915-ben, mely művében
(Roumania and the Great War. London, 1915), a román hadüzenet-
kor a New Europe folyóiratban közölt tanulmányában, amint a ro-
mán hadüzenet szintén ezt hozta fel okul. Ezt a vádat a későbbi
történetírás gondolkodás nélkül átvette.
Ezzel ellentétben azonban meg kell állapítanunk, hogy a magya-
rok háttérbeszorítása nem abból a célból történt, hogy a magyaror-
szági románokat, akik romániai fajtestvéreiknél sokkal jobb vi-
szonyok között eltek, még jobb viszony közé segítsék, hanem azért,
hogy Románia Erdéylt megszerezve Ausztriához csatlakozzék - a
magyar állam megcsonkításával.
Ezért fordultak a románok a trónörökös 1909.i romániai utazá-
sa óta mindig következetesen Ferenc Ferdinándhoz; ezért biztatták
őt a magyarok ellen; ezért adta ki Popovici Aurél 1911-ben a jel-
szót: ˝Romania sub sceptul ausiac.˝
Ferenc Ferdinánd szerbekkel és románokkal kapcsolatos terve
volt az ami a monarchia ellenségeit majd támadásra bírja.
Ugyancsak a magyarellenes politika volt az, ami a monarchia
szövetségi és katonai értékét csökkentette. Mint már fentebb emlí-
tettem az 1912 július 5-én Baltiskij Portban lezajlott német-orosz
találkozó után a német birodalmi kancellár Szaszonov orosz külügy-
minisztert megkérdezte, hogy aáll a dolog Ausztriába, addig amíg
Ferenc József életben van, addig rendben van a dolog, dea trónra
lépő Ferenc Ferdinándnak előbb ki kell verekednie a pozícióját a
magyarokkal szemben. Szaszonov tehát e megállapítás után biz-
tos lehetett abban, hogy Ferenc József halála után a kettős monarc.
hiában minden borul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése