79
Berchtold a követelést nem teljesítette, bár a mozgósítás az ulti-
mátum elküldésével annyira kapcsolatban állott és annyira nem jelen-
tett még háborút, hogy 24-én Tisza is abban a felfogásban élt, hogy
szakítás esetén és a bevezetendő diplomáciai tárgyalások nyomaté-
kául a mozgósítás lebonyolításában ne álljon elő ügykezelésből fo-
lyó késedelem.
Más volt a helyzet Szentpétervárott, ahol a belgrádi ultimátum
nyomán hódító hadjárattól tartottak.
Mikor Szapáry gróf nagykövet 24-én délelőtt a belgrádi jegyzé-
ket notifikálta, Szaszonov tanácstalanul állott. Poincaré francia
köztársasági elnök az előző napon utazott el; miután azt már meg-
kérdezni és vele közös eljárás iránt megállapodni nem tudott, dél.
ben Paléologue francia nagykövethez ment és a nagykövetségre
Buchanan brit nagykövet is meghívást nyert. Már amikor reggel
a külügyminisztériumba érkezett, azzal köszöntötte Schilling bá-
rót, hogy itt a háború (c´est la guerre européenne), amiből alig le-
hetne azt kiolvasni, hogy a háború lokalizálására törekedett.
Szapárynak is azt mondta, hogy a monarchia nagy felelősséget
vesz magára, mert Európát kívánja lángba borítani. Ez nem felelt
meg ugyan a valóságnak, mert Bécs a háború lokalizálását biztosra
vette, Budapest azonban európai háborútól tartott és az események
Conrad helyett Tiszát igazolták. Szaszonov távozása előtt, délután
három órára minisztertanácsot hívott össze, a vezérkar főnökével
pedig a monarchia ellen irányuló mozgósítás részleteit beszélte meg.
Szaszonov ezután a francia nagykövetségre ment, hol a kezde-
ményezéssel a monarchiát vádolta. Buchanan tartózkodása lehűtöt-
te ugyan, de Diamandi román követ mégis csatlakozásra kérte.
Ez az orosz katonai tervekre döntő fontosságú volt, mert a három
órakor megtartott minisztertanács általánosságban már a monarchia
elleni mozgósítás mellett határozott és 13 hadtestet helyezett ké-
szenlétbe.
Most Poutalés német nagykövetet fogadta és azt mondta, hogy
hadba száll a Szerbiát elnyelni akaró monarchiával. Amihez semmi
jogcíme nem lett volna, ha Pourtalés közölhette volna vel a július
19-i határozatot.
A külügyminiszter előszobájában Spalaikovics szerb követtel
találkozott. Szaszonov már déséquilibré-nek kiegyensúlyozatlannak nevezte őt, most arra kérte hogy Szerbia fogadja el a jegyzéket.
A követ ezt még taktikából is lehetetlennek mondta és megindokol-
ta Szaszonovnak azt az eljárását, hogy a részleges mozgósítást ke-
resztül vitte. Szerinte az egész felelősség Ausztria-Magyarországon
nyugodott. Szaszonov tudomásul vette azt, hogy a szerb közvélemény
a jegyzéket nem tudná elfogadni és ebben történt megállapodás.
Nyugodtan mondhatta tehát Pourtalés grófnak, hogy nagyon téved,
ha azt hiszi, hogy a háborút lokalizálni lehet, mert abból európai
háború lett. Valóban így is volt, mert Szentpétervárott az osztrák
ultimátum leple alatt a háború európaizálása mellett határoztak.
Ezt az éjfélkor kiadott nyilatkozat be is vallotta. Spalaikovics az
orosz kormány fenti nyilatkozatának kiadásakor azt jelentette kor-
mányának, hogy a monarchia ellen súlyos intézkedések vannak
folyamatba téve Az orosz kormány július 24-én délután azért dön-
tött a részleges mozgósítás mellett, mert abban a hitben volt, hogy
a kettős monarchia Szerbiát megfogja támadni, ezt a hitet pedig
Spalaikovics szerb követ keltette fel Szaszonovban.
6. Itália és Románia felelőssége, 1914. július 21-24. - A vonat-
kozó diplomáciai okmányokból megállapítható, hogy Bécsben
Róma és Bukarest csatlakozására számítottak.
A szarajevói merénylet óta ugyan még semmi jele nem látszott
annak, hogy Olaszország az 1912-ben, Románia pedig az 1913-ban
hat-hat évre megkötött szövetségi szerződéseket felfogja mondani.
Conrad vezérkari főnök egyenesen arra építette számításait,
hogy Itália legrosszabb esetben semleges marad. Románia pedig
ugyan azt fogja tenni akkor is ha Erdélyt nem kapja meg.
Olaszország esetében Bülow herceg, volt német kancellárnak,
Románia esetében Tisza István miniszterelnöknek más volt a fel-
fogásuk.Bülow szerint San Giuliano márki olasz külügyminiszter-
nek igaza volt abban, hogy a szövetségi szerződés csak ˝keletre˝
vonatkozólag írta elő a területi stasusguo megtartását, nem pedig
a ˝török területre˝amint azt Bécsben helytelenül értelmezték és
magyarázni kívánták. mivel pedig a magyarázat nem felelt meg a
szerződés szövegének, Bécsben fájdalmas meglepetésként hatott
az, hogy Olaszország kárpótlást követelt és még inkább, hogy azt
nem Törökországgal, hanem Ausztriával szemben állította fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése