2015. június 16., kedd

A szarajevói merénylet mint az I. világháború oka 84

                                                                             84


    A szerb válaszjegyzék olyan ügyesen volt megfogalmazva, hogy
korán felmerült az a feltevés, hogy az nem Belgrádban készült.Re-
nouvin Pierre, a háborús felelősség francia szakértője, úgy vélte,
hogy azt a francia külügyminisztérium főtitkára Berthelot Fülöp ké-
szítette.
      Az orosz, román és szerb kormányok egyetértő figyelemmel
fordultak a monarchia felé. Eljárásuk ettől kezdve csak taktikai el-
téréseket mutatott, mert a közös alap: a monarchia halálos ítélete
volt. A szentpétervári cseh kolónianyomban kész tervezettel fordult
Szaszonovhoz a monarchia átalakítása iránt, Szent Vencel koronája
országainak függetlenítését követelte azzal a hozzáadással, hogy
Oroszország felé Felső-Magyarországon és Szerbia felé Nyugat-
Magyarországon keresztül a maga részére két korridort követelt.
       Ha hozzátesszük, hogy Harwig Dél-Magyarországot már e-
lőbb Szerbiának, Szaszonov pedig Erdélyt Romániának ígérte o-
da, úgy nemcsak az állapítható meg, hogy az 1920-ban megalko-
tott trianoni békeszerződés körvonalai már 1914. július 25-én meg-
voltak, hanem hogy ezek a körvonalak egy jól megfontolt közép-
európai átalakítás irányát mutatták. Kétségtelen, hogy mindez csak
orosz katonai segítséggel és csak győztes háború esetén volt meg-
valósítható. Ugyanígy mondta ezt Dimitrievics Dragomir szerb
diplomata is és ezzel ezt a felelősséget, amelyet Szaszonov az o-
rosz kormányról Ausztria-Magyarország kormányára hárította
vissza. Szerbia mozgósítása csak követte az orosz mozgósítást.
     A szerb mozgósítást július 25-én este 21 óra 30 perckor nyo-
mon követte az osztrák-magyar részleges mozgósítás Szerbia,
ezt az orosz részleges mozgósítás Ausztria-Magyarország ellen,
amely Oroszország ellen nem mozgósított. Tiszának tehát igaza
volt, amikor azt mondta, hogy a szerbiai hadjárat európai hábo-
rúhoz fog vezetni.Giesl bárónak utasítása volt arra vonatkozólag,
hogy a jegyzék feltétlen el nem fogadása esetén Belgrádot elhagy-
ja. Így mondta ezt Berchtold gróf Kudacsev herceg bécsi orosz ügy-
vivőnek is, mikor az őt július 24-én erre vonatkozólag megkérdez-
te.
     Csak ezek után, július 26-án adta le Berchtold gróf az egy héttel
meghozott határozatot a szerb állam területének biztosítása iránt,
mikor annak már kevés hatása lehetett. Július 27-én Szaszonov már
minden mérséklő befolyás ellenére elzárkózott, további tárgyalásai
Pasics felfogása szerint csak azt célozták, hogy a csapatok tért nyer-
hessenek.
     8. Románia bekapcsolása, 1914. július 25-31. - Attól kezdve hogy
a monarchia  jegyzékének átadása Szentpétervárott ismeretessé lett,
Szaszonov Románia bekapcsolásán fáradozott. Amikor pedig az
osztrák-magyar-szerb diplomáciai viszony megszakításáról értesült,
azzal fenyegette meg a csatlakozni nem akaró Bratianut, hogy már
a július 16-i brassói kiránduláson felkínálta neki Erdélyt, amelyet
most birtokba vehetne. Javaslata fenyegetés is volt, mert Bratianu
egy nappal előbb, 25-én, azzal bocsájtotta el a nála megjelent Pok-
lewski-Koziell orosz követet, hogy nem nyújthat segítséget a meg-
támadott Szerbiának. Bratianu aggodalmát nyíltan elárulta Bulgá-
ria iránt való érdeklődése, ami azt a látszatot keltette, hogy vona-
kodásának okát a hátvéd biztosításában keresi
      Amíg Tisza július 20-án azon fáradozott, hogy az uralkodónak
tervezett manifesztuma ne tartalmazzon Szerbiát sértő kifejezéseket,
- Budapest, 1914. július 25. Tisza gróf számjeltávirata irodához. U.
o. 769. p. Az ˝unversönlich˝ szó kihagyását és a következő modo-
sítást kéri: ˝die Entlassung seiner Truppen˝ helyett ˝die Herbsetzung
seiner Truppen auf den Friedenstand.˝ - addig Szaszonov akként ál-
lította be Bratianu előtt a dolgot, hogy a monarchia ma Szerbia ellen
támad, holnap pedig Romániát fogja megtámadni. ˝Romániát˝ - mond-
ta - ˝ minden jövő rokonszenvének és reményeinek Szerbiával való
érdekei szilárdságára kell utalniok, Ha Ausztria ma az irredentizmus
vádjával Szerbiára tör, holnap ugyanez a sors érheti Romániát, vagy
pedig mindenkorra le kell mondania nemzeti eszményeinek meg-
valósításáról.˝ Bratianu 27-én azt kérdezte az orosz követtől, hogy
az európai háborúban kik vennének részt és melyek volnának az
orosz kormány hadicéljai, ami felhívásnak látszott arra, hogy Sza-
szonov közelebbi ajánlatokat tegyen.























                                           

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése