85
A beszélgetés után megkezdte a csapatok eltolását a magyar ha-
tár felé, mire Szentpétervárott megörültek annak, hogy Románia moz-
gósított. Július 25-én közölte Poklewski-Koziellel, hogy az oroszok
ellen nem fog fegyvert fogni, viszonzás képpen azonban aziránt ér-
deklődött, hogy Bulgária nem fegyverkezik-e.
Bukarest-Sinaia, 1914. július 27. Czernin gróf jelentése, Bittner,
Pribram, Uebersberger id, m. VIII. Wien, 1930. 780-781.p. - A
bukaresti ˝Transylvania˝ terembe mindössze 30 ember gyűlt össze,
hogy tüntessen a monarchia ellen, míg az erdélyi román katonakö-
telesek tömegesen jelentkeztek az osztrák.magyar konzulátusokon
hogy csapataikhoz bevonulhassanak. U.o. 869. p.
Mikor Sir Edward Grey közvetlen tárgyalást javasolt Bécs és
Szentpétervár között, Mennsdorf-Pouilly gróf, osztrák-magyar
nagykövet azt felelte, hogy késő, mert ma (július 28) a kettős mo-
narchia hadat üzent Szerbiának. Ez Tisza kikapcsolását jelentette;
a kérdés elintézését London és bécs között - Budapest megkérde-
zése nélkül.
A másik oldalon viszont ugyanezen a napon (július 28) történt az,
hogy Bratianu eloszlatta Szaszonov aggodalmait Románia esetla-
ges magatartása iránt. Maga sem gondolta, hogy ezzel a biztatás-
sal Románia számára is részt kér a háborúért való felelősségből,
amelyet nyugodtan elkerülhetett volna. Erdélyi területen, saját
szövetségeseivel szemben vállalt kötelezettségét az orosz hata-
lom számonkérte tőle és kezdetét vette az a fordulatos játék, mely-
ben Bratianu saját szövetségeseinek vált ellenségévé, saját ellen-
ségeinek szövetségesévé.
Mindazonáltal nem lehet figyelmen kívül hagynunk azt, hogy
komoly aggodalmak merültek fel, hogy a kettős monarchia Grey
javaslatát elvetette. Annak elfogadása ugyanis módot nyújtott
volna Bécsnek arra, hogy Belgrádot elfoglalva és megszállva
mindaddig megtartsa, míg a szarajevói merénylet vizsgálatának
és a vonatkozó bírói eljárásnak végére nem érnek. A közvetítő
javaslat mindenesetre okos és megszívlelendő volt, de a másik
oldalon az orosz mozgósítás folytán Oroszország fegyveres bea-
vatkozását olyan előnyökkel gyorsította meg, hogy ebbe a ket-
tős monarchia bele nem mehetett. Nem is szólva arról, hogy e-
gyesek számítása szerint Conrad Belgrád megvételét csak olyan
későn tudta volna eszközölni, hogy az orosz háború akkor már
kitört és a vonatkozó hadműveletek megkezdődtek volna.
Ekkor jelent meg Spalaikovics az orosz külügyminisztériumban
és Pasicsnak az osztrák hadüzenetre vonatkozó közlését átnyújtva,
Ausztria-Magyarországnak az orosz hatalomtól való szigorú meg-
büntetését kérte. Szaszonov erre 29-én a mozgósítás elrendelése
mellett határozott. Bratianuhoz pedig ultimátumszerű felszólítást
intézett és leleplezésekkel fenyegette meg azon esetre, ha ígére-
tei ellenére Szerbia oldalán beavatkozni vonakodnék. Ebből vi-
lágosan látható volt, miszerint június 16-án arra ígéretet kapott.
Amikor 30-án délután az általános mozgósítást Oroszországban
elrendelték, Erdélyt kínálta fel neki, tehát olyan időben, amikor
a monarchia még nem mozgósított Oroszország ellen, az orosz
kormány a monarchia részeit fegyveres támogatás ellenében Ro-
mániának ígérte oda.
Bratianu zavarban volt. Ahhoz hogy Oroszország mellé álljon
és a monarchiával szembeforduljon, Bulgári semlegességére volt
szüksége. Berchtold gróf már 25-én lépéseket tett Szófiában, hogy
ez megtörténjék, bár nem tudta, hogy Bratianunak erre azért volt
szüksége, hogy szövetségeseit támogassa. Július 29-én már meg-
jött Szófiából a megnyugtatás, hogy Bulgária semleges marad.
amiben tehát a monarchiának is hálás lehetett.
Wien, 1914. július 25. Berchtold gróf Czernin gróf bukaresti
követhez. Bittner, Pribram, Uebersberger id.m. VIII. Wien, 1930.
706. p. - Dorussi szófiai román követ figyelmeztette Szavinszki
orosz követet, miszerint Ausztria-Magyarországnak Bulgáriával
titkos megegyezése van és ez tartja vissza Bratianut attól, hogy
Oroszországgal menjen együtt. - Szófiából már 29-én az a meg-
nyugtató híradás jött, hogy Bulgária semleges marad. Nis, 1914.
július 29.Strandtmann orosz ügyvivő jelentése. A hála ellenben
az volt, hogy kivonta magát szövetségi kötelezettségeinek telje-
sítése alól és ezzel nagy csalódást okozott Conrad bárónak, aki
az osztrák centralisták szellemében minden számítását Romá-
niára építette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése