87
10. A magyar kormány felelőssége a háborúért. - Sajátságos, hogy
a magyar kormány felelősségét a világháború felidézése matt első-
sorban azok az osztrák centralisták állapították meg, akik a magyar
állam meghódításának akadályát a magyar kormányban ismerték.
Így Reindlich József, akinek művét (Das össterreichische Staats-
und Reichspooblem. II.Leipzig,1926, 290. p.) akként ismerték, hogy
Magyarország azt kapta, amit megérdemelt. (˝to Hungary full justice
was done˝, Buckland : Englis Historical Review XLII. London, 1927.
626. p. V.ö. Dunlop R.:Austria. The Quarterly Review CCLIV. Lon-
don, 1930. 44-45.p.
Azután azok, akik Magyarország feldarabolását követelték és annak te-
rületéből részesedtek. Tisza maga 1918. október 15-én felhatalma-
zást kért az uralkodótól aziránt, hogy a magyar kormány védelmére
vonatkozó ügyiratokat mutathasson be, de két héttel azután azért
gyilkolták meg, mert a háború bűnös felidézését neki tulajdonították.
Tiszától távol állt hogy egy felesleges európai vérontásba belement
volna. Balliberális történészek szeretnék Tisza István nevét bemocs-
kolni. Tisza egyik barátja Pekár Gyula közlése szerint a gyilkosság
ideje alatt a villa előtt cseh katonák tartózkodtak.
Tisza felelősségét a háború kitörése után Masaryk és barátai, a
francia Denis és az angol Seton-Watson fejtették ki. Denis 1915-ben
Seton-Watson 1916-ban izgatták a nyugati közvéleményt Magyar-
ország ellen. 1916-ban Benes kapcsolódott be, a kettős monarchia
felosztását követelte és Magyarország északi részének annexióját,
amit 1917-ben Eisenmann Lajos(Louis) útján a francia kormány is
magáévá tett. Eisenmann 1918-ban a szlovák Osusky propaganda
művéhez írt előszóban egyenesen Magyarországot tette felelőssé
a világháború kitöréséért: ˝c´est cette Hongria qui porte l´écrasante
responsabilité de le guerre européenne˝. Ezt a vádat Eisenmann
data tovább a csehek útján bekapcsolt bécsi és budapesti forradalmi
elemeknek, és Tiszát ezért ölték meg a háborús felelősség vádja mi-
att 1918. október 31-én-
E forradalmi elemek egyik vezető alakja Renner Károly, az oszt-
rák köztársaság csehországi születésű marxista kancellárja volt, aki
1919. június 2-án abban a beszédében. melyet az osztrák békedele-
gáció elnökeként Párizsban tartott, a felelősséget szintén Magyaror-
szágra hárította: ˝la guerre fut une guerre des Hongrois contre les
Serbes˝. Ez nem felelt meg a valóságnak, de a szövetséges és tár-
sult hatalmak 1919. szeptember 2-án az osztrák delegációhoz inté-
zett válaszjegyzékükben a vádat a kettős monarchiával szemben
fenntartották. A magyar békedelegáció elnöke Apponyi Albert gróf,
1920 januárban Tisza irata alapján kimutatta, hogy éppen a magyar
kormány volt az, amely a háborúnak ellene volt.
A háborús felelősség kérdésében tehát Magyarország felelős kor-
mánya tisztán állott.
Világosan kitűnik ez mindenek előtt a magyarellenes politikának
abból a leplezetlen igyekezetéből, hogy a felelősséget mindenképen
Magyarországra tolja és ezzel annak felosztását, illetőleg a magyar-
ellenes propagandát űző kormányok között való szétosztását lehető-
vé tegye és a hatalmak előtt megindokolja. Kitűnik abból is, hogy a
magyar kormány irattárában éppen nincsen semmiféle irat, amely
azt mutatná, hogy Szerbia ellen magyar részről valami kezdeményező
lépés történt volna, tehát a magyar kormány szerepe a kérdésben
passzívnak mondható. Az akkori magyar kormány egyik tagjának,
(Balogh Jenő) nyilatkozata szerint az 1914. július 23-én Szerbiának
átnyújtott határidős jegyzék megszövegezése nem tartozott a magyar
kormány hatáskörébe; arról pedig, hogy Giesl báró a szerb válaszjegy-
zéket nem találta kielégítőnek, a magyar kormány csak utólag értesült.
Ugyanígy csak utólag értesült a magyar kormány a mozgósítás el-
rendeléséről is, amely az ő hatáskörén szintén kívül esett. A politi-
kai felelősséget azonban vállalta érte, mert a mozgósítás kihirdetése-
kor nem mondott le. (Balogh Jenő: Külügyminiszterünk és kormá-
nynk békés törekvései és törekvések a szerb konfliktus lokalizálá-
sára. Jegyzetek a háborús felelősség kérdéséhez. Külügyi szemle.
V. Budapest, 1925. 136-138. p.). A felelősségnek ez a vállalása
azonban nem pusztán a múltra, hanem arra is vonatkozott, hogy a
Magyarország ellenintézett katonai támadást feltartóztatja és a nem-
zetet megpróbáltatásának nehéz óráiban nem hagyja magára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése