50
4. A Bodrog és a ruszin terület Kárpátoktól délre eső határa kö-
zőtt:
egy,
a sátoraljaújhely-csapi vasúttal párhuzamos, attól délre haladó,
Lácát északra, Perebenyiket és Tárkányt délre elkerülő, a Ti-
szát ez utóbbi falutól keltre elérő,
a Tisza sodorvonalát fölfelé, egy Csaptól 2 kilométerre kelet-
délkeletre található pontig - ahol Magyarország, a ruszin terület,
valamint Cseh-Szlovákia határa találkozik -, illetve addig a pontig
haladó vonal, ahol a ruszin terület és Magyarország közötti határ
eléri a Tiszát.
A Magyarország és Szlovákia közötti határvonal megállapításakor
a bizottság által figyelembe vett gazdasági vagy földrajzi megfon-
tolások eredményeképpen jelentős számú magyar alattvaló kerül
Szlovákiához.
A bizottság vélemény szerint a magyaroknak a cseh-szlovák állam
egyéb nemzetiségeit megillető jogokat kell biztosítani.
b. Határ a ruszin területtel a Kárpátoktól délre
A Cseh-Szlovákia és a ruszin terület közötti határ a Csaptól kelet-
re található attól a ponttól, ahol Magyarország, a ruszin terület,
valamint Cseh-Szlovákia határa találkozik, a következő:
egy délkeleti irányú, a Csap-Ungvár-Perecseny vasútvonallal
megközelítőleg párhuzamosan haladó vonal,
egy, az Ung és Latorca völgye közötti, a 978, és a 992.sz.
magassági pontokat elérő, majd északnak forduló gerinc vonal,
amely a Kárpátok fő vonulatához egy hozzávetőlegesen
22° 53´ Greenwichtől keletre
48° 56´ Észak
helyzetű pontban csatlakozik.
E pontban találkozik Galícia, a ruszin terület, valamit Cseh-
Szlovákia határa
Az Uzsoki-hágótól a Jablunkai-hegységig:
A Kárpátok és a Beszkidek gerinc vonalán húzódó, Magyar-
ország és Galícia közötti régi határ.
f) A ruszin terület határa a Kárpátoktól délre
3. A Romániával:
Az 1655.sz. magassági ponttól és nyugati irányban egy
megközelítőleg nyugat-délnyugat irányú másodlagos gerinc-
vonal, majd ennek folytatásaként egy, a Tiszát a Visóval (Vis-
so) való összefolyásától északra elérő, onnét a folyó sodor-
vonalát nyugatnak oly módon követő vonal, hogy a Márama-
rossziget-Borsa vasútvonal teljes hosszában román területen
marad, ugyanakkor a ruszinoknak a legkedvezőbb föltételeket
biztosítja ahhoz, hogy a folyótól északra, teljes egészében ru-
szin területen összekötő vonalat építsenek a Huszt-Alsóapsa
(Also-Aspa)-Körösmező (Korösmez) vasúthoz,
a Tiszától egy Alsóapsáig(Also-Aspa) nyugatra 9 kilométerre
fekvő ponttól kiinduló,
a 805.sz.magassági ponttól 2 kilométerre délnyugatra eső pont-
ig a Tisza és a Túr közötti gerincvonalon (Avas-hegység) ha-
ladó,
a Szatmárnémeti-Huszti vasutat Halmi állomástól 3 kilométerre
északra átszelő,
a halmi-tiszaújlaki országút déli oldalán, attól 1 kilométernyi tá-
volságra párhuzamosan haladó, majd a Batár folyását egy Ma-
gosligettől (Tiszaújlaktól dél-délkeletre mintegy 7 kilométerre
fekvő helység) közvetlenül keletre eső pontig követő vonal.
Ezen a ponton találkozik Románia, Magyarország, valamint a
ruszin terület határa.
4. Magyarországgal:
Az 1655.sz. magassági ponttól és északnyugati irányban
Magyarország, Románia, valamint a ruszin terület határának
csatlakozási pontjától és északnyugati irányban,
a Batár sodorvonala a Tiszával Tiszaújlaktól délre eső összefo-
lyásáig,
a Tisza sodorvonala egy Badalótól nyugatra eső pontig,
egy
Bergdaróctól(Darocz) közvetlenül északkeletre eső pontig, meg-
közelítőleg észak-északnyugati irányban húzódó,
majd nyugatnak fordulva az Egercsével találkozó és egy Sza-
lókátók 5,5 kilométerre délkeletre eső pontig annak folyását
követő,
azután északkeleti irányba forduló és a Tiszát Szalókától délke-
letre elérő,
a Tisza sodorvonalát a Csaptól 2 kilométerre délkeletre eső cseh-
szlovák határral való metszéspontig követő vonal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése