59
Hogy Kun Béláéknak mennyire nem volt fontos az ország azt az
a jegyzék tartalmazza melyet a világ össze munkáspártjához,a
cseh-szlovák, román és jugoszláv kormányokhoz intézett.
˝ A magyar forradalmi tanácsok kormányának nevében van sze-
rencsém önöknek bejelenteni, hogy az önök által megfogalmazott
összes területi-nemzeti követelést fönntartás nélkül elismerjük.
Önök követeléseiket azon vágyaikra alapozzák, hogy véget ves-
senek az évszázados szolgaságnak, amelyben a magyar uralko-
dó osztályok az önök népeit tartották. Eképpen önök hitük sze-
rint e népek érdekében és akaratuknak megfelelően munkálkodnak.
A korábbi kormány nem fogadta el az önök javaslatát, és kitartott
a történelmi jog mellett, amely az új elnyomottak jogával szemben
a régi elnyomottak jogát érvényesíti. Mi, kormányzatunk első
napjától kezdve, szakítottunk ezzel az elvvel. Ismételten ünnepé-
lyesen kijelentettük, hogy nem állunk a területi sérthetetlenség
alapján, és ezzel közvetlenül is az önök tudomására hozzuk,
hogy minden területi-nemzeti követelésüket fönntartásnélkül
elismerjük. Ezzel szemben követeljük az ellenségeskedések a-
zonnali megszüntetését, a belsőügyeinkbe való be nem avatko-
zást, és részünkről mi sem fogunk az önök ügyeibe bele avat-
kozni...szabat átmenő forgalmat, a két ország gazdasági érde-
keinek megfelelő gazdasági egyezmények megkötését.
Ezzel önöknek minden nemzeti kívánsága teljesült. Nemzeti
törekvéseik megvalósításához egyetlen csöpp vért sem kell
ontaniuk, egyetlen katona életét sem kell föláldozniuk, békés
vidékekre nem kell a háború pusztításait rászabadítaniuk. Az
önök népeit elnyomó osztályok egyben a mi népünk dolgozó
tömegeinek elnyomói is voltak. A nemzeti fölszabadítás jogá-
nak megadásával egy időben saját társadalmi fölszabadulásun-
kat is megvalósítottuk az osztályuralom alól. Fölszabadítottuk
magunkat, és nem akarunk újból az elnyomók igájába kerülni.
Belső berendezkedésünket saját személyes ügyünknek tekintjük.
Úgy gondoljuk, hogy ilyen körülmények között azonnal békét
köthetünk. Várom válaszukat.
Kun külügyi népbiztos.˝
Amikor ezeket tudomásukra hozzuk, arra kívánjuk fölhívni a
figyelmet, hogy mostantól kezdve nincs olyan nemzeti érdek,
amely igazolhatná a háború folytatását. Többé nem lehet semmi
kétség arra nézve, hogy az említett kormányok a háborút foly-
tatva a saját maguk által hirdetett nemzeti érdekekkel kerülnek
szembe. Ha háború ennek ellenére tovább folyik, az csak ide-
gen érdekekért, külföldi érdekekért és mindenekelőtt a magyar
uralkodó osztályok érdekeiért történhet.
A forradalmi kormányzó tanács nevében:
Kun külügyi népbiztos.˝
Ha most elkezdjük boncolgatni a fenti szöveget, világossá vá-
lik hogy Kun a hatalom megtartása érdekében kész volt min-
dent feláldozni. Az egy cseppet sem érdekelte őket hogy a meg-
szállt területeken hogy s mi módon bánnak a magyarokkal.
Belement abba hogy az országot gazdasági hátterétől teljesen
megfosszák. Egyszerűen nem akarta látni és teljes tévedésben
volt abból kifolyólag, hogy a magyar volt uralkodóosztály ér-
dekeiért háborúznak. A háborút azért folytatták hogy minél na-
gyobb területeket szerezzenek meg és katonailag szétzúzzák a
bolsevik rendszert. Hogy ne legyen magyar veszély. Teljesen té-
vesen értelmezte ezen országok nemzeti felszabadító harcát.
A szövetségeseknek is az volt a céljuk hogy Kunt és bandáját
eltüntessék a politika porondjáról és őket egy demokratikusabb
kormányzat váltsa akikkel alá lehet írni a békeszerződést.
Katonailag és gazdaságilag és politikailag is nehéz helyzetben
voltak Kunék. Reménykedtek hogy kitör a világforradalom.
Európa népeinek nagy többsége nem akart forradalmat és bol-
sevizmust. Próbálták menteni amit nem lehetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése