2014. május 20., kedd

A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 56

                                                                    56

Elmondása szerint a csallóközi küldöttség április 28-án felkeres-
te Masaryk elnököt és előadták neki, hogy Pozsony nincs meg
Csallóköz nélkül és csehek akarnak maradni. De ez előtt már járt
küldöttség az elnöknél április 26-án. Nehezen hihető hogy a több-
ségében magyar lakta Csallóköz, mindenáron cseh-szlovák akart
lenni. ez volt a leghőbb vágyuk. Ez egyszerűen hazugság. Beneš
Masaryknál is aljasabb politikát folytatott. Masaryk is gyűlölte a
magyarokat persze. Lloyd George arra kérte Smuts tábornokot
hogy Masarykkal vitassák meg a cseh-szlovák határok kérdését.
Ennek tanulmányozását követően Smuts tábornok megállapította,
hogy a Csallóközben nagy számú magyar népesség fog rekedni.
Ezt meg említette az elnöknek is,aki elismerte hogy a kérdés vá-
lasztási szempontból veszélyt jelent, de kifejezte abbéli reményét
hogy sikerül megoldást találni. Felhívta a tábornok figyelmét arra,
hogy a fegyverszüneti követelések között nem szerepel Csallóköz,
ez utólag került a követelések jegyzékébe. Jelenleg Cseh-Szlovákia
számára fontosabb Csallóköznél egy Pozsonnyal szembeni hídfő
Pándorfalu irányában.
Nicolson szerint semmiféle félre értés nincs a tábornok és az el-
nök között. Továbbá úgy vélte, hogy Smuts javaslatának nem az
volt a célja hogy elszakítsa Csallóközt Cseh-Szlovákiától, hanem
hogy hídfőhöz juttassa. Mikor Beneš azt nyilatkozza hogy a cseh-
szlovák állam számár a fontosabb a hídfő mint Csallőköz, akkor
ezt a kijelentését a bizottságnak figyelembe kell vennie ezt a kije-
lentését. Laroche az válaszolta, hogy Beneš azt felelte, hogy Po-
zsony csallóköz nélkül nem életképes.
La Rond francia tábornok azt szerette volna tudni, hogy mit ér-
tenek a csehek a hídfőn, mely katonai kifejezés. Milyen okból
van szükségük a cseheknek előretolt állásra?
Eyre Crowne brit delegált azt fejtette ki a válaszában, hogy a cse-
hek nemcsak hídfőt szeretnének a Duna túlpartján, hanem egy
olyan területet, amelynek kiterjedése nagyjából megegyezik
Csallóközével. A kormány arra törekszik-már mint a cseh-hogy
hatalmába vegye a folyót, hogy kikötőt hozhasson létre és
mindkét partján rakpartot építhessen ki. A folyó fölötti ellenőr-
zést akarják megszerezni.
Laroche arrahívta fel a figyelmet, hogy a cseh-szlovák állam
léte szempontjából nagyobb veszélyt jelent, ha hagyják a cse-
heket a folyó túlpartjáról átözönleni, mintha Magyarországtól
a folyóval elválasztják őket. Eyre Crowne azzal egészítette ki,
hogy minden bizonnyal érdekli a bizottságot hogy az Angol
Vöröskereszt bizottsága Cseh-Szlovákiában jelen van. A bi-
zottság elnöke töviről hegyire ismeri az országot, valamint la-
kói gondolkodását, és aki Csallóköz minden zegét zugát-bejár-
ta, azt állította, hogy lakói elleneznek minden Magyarországgal
való egyesülést, és mindenképpen Cseh-Szlovákián belül akar-
nak maradni.
Az eljárást illetően Crownenak az volt a véleménye, hogy a bi-
zottságnak a Legfelsőbb Tanács elé terjesztendő határozatát
célszerű lenne külön indoklással alátámasztani.
Az indok a következő lenne: a cseh-szlovák állam illetékes kép-
viselői nem osztják Masaryk elnökvéleményét, a cseh-szlovák
kormányzat részéről valójában nem érkezett javaslat a bizottság-
hoz.
Másodsorban: véleménye szerint Cseh-Szlovákia számára sokkal
több nehézséggel jár, ha területhez juttatják a Duna jobb partján,
mint ha megkapja Csallóközt.
Az Elnök szükségesnek tartja egy harmadikkal kiegészíteni, ne-
vezetesen azzal, hogy a lakosság kedvezően fogadja Cseh-Szlo-
vákiához való csatolását. A lakosság hangulatára vonatkozó e-
me megállapításának nagyon is meg van a maga jelentősége.
A bizottság a döntést eme három szempont alapján indokolhatja.
Dulles az Egyesült Államok delegáltja, egyetért az első két meg-
állapítással, ám a harmadikat elveti, mivel a lakosság pontos han-
gulatáról nem rendelkeznek megfelelő adatokkal ahhoz, hogy ezt
az érvet fölhasználja.
Laroche azt kérte a jelenlévőktől, emlékezzenek arra, hogy annak
idején, amikor a bizottság Csallőköz kérdését tanulmányozta, gaz-
dasági tekintetben olyan nagy jelentőséget tulajdonított a sziget
Cseh-Szlovákiához való csatolásának, hogy hasonlóképpen ma-
gyarok lakta területeket áldozott föl az Ipoly térségében kockáz-
tatva, hogy - amint az be is következett - ketté vág néhány, Cseh-
Szlovákia belső közlekedési kapcsolatai szempontjából fontos va-
sútvonalakat.
Ezután a z Elnök bejelentette, hogy a bizottság a külügyminisz-
terek tanácsnak eljuttatandó válaszában közölni fogja, hogy fön-
tebb kifejtett indokok miatt, álláspontját továbbra is fönntartja.
             



























                            

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése