4
Pontosan vissza tudok még arra emlékezni, hogy ez a fogolyszállítás
28 napig tartott. Ezt egyébként szolgálati feljegyzéseim alapján is
pontosan megállapíthattam.
Feladatkörömbe tartozott az is, hogy az üresen álló vagónokat fe-
lülvizsgáljam, miközben alkalmam nyílott arra, hogy azokat belülről
is megnézzem. Mindegyik ilyen vagón tíz cellára volt felosztva és
egy-egy cella rendes körülmények között hat ember befogadására
volt alkalmas. Amint azonban a kísérőszemélyzettől megtudtam,
ennél a szállításnál egy kamrácskába 18-20 embert is összezsúfoltak.
Egyebet nem tudok mondani.
Természetesen ahogy napvilágra kerültek a kihallgatások a történtek
miatt a szovjet sajtó szokásához híven rögtön cáfolni kezdett mindent.
A szovjet sajtó elítélte a lengyelek magatartását.
Moszkva 1943 április 20. (Globereuter)
˝Az egész Szovjetunió minden lapja reprodukálja a Pravda vasár-
napi számának azt a cikkét, amely elítéli a londoni lengyel nemzet-
védelmi minisztériumnak a nemzetközi vöröskereszthez intézett
megkeresését; vizsgáltassa ki a németeknek az a vágyát, hogy ezer
lengyel tisztet gyilkoltak meg az oroszok Szmolenszknél.
Bizonyosnak tekintik, hogy a szovjet kormány nem szándékozik
megengedni, hogy ez a dolog megmaradjon ,mai állapotában. ˝
A katyni tömeggyilkosság feltárási munkálataiba a lengyel Vörös-
kereszt azonnal bekapcsolódott, amely a lengyel főbizottsággal kar-
öltve munkabizottságot is alakított azzal a feladattal, hogy a katyni
ásatásati munkálatokat végezze és a meggyilkolt lengyel tisztek
személyazonosságát megállapítsa. Az itt tevékenykedő bizottságot
továbbá lengyel szakerőkkel egészítették ki, hogy a munkálatokat
minél gyorsabban befejezhessék. E helyi bizottságok munkálatainak
eredményét a munkabizottságon keresztül az áldozatok hozzátarto-
zóival és a lengyel közvéleménnyel tudatják. A lengyel újságokban
naponként jelennek meg az identifikált lengyel tisztek halotti név-
sorai, továbbá részletes jelentések a katyni erdőben végrehajtott
példátlan gaztettről. A munkabizottság a következő személyekből
tevődött össze:
A lengyel Vöröskereszt képviselői:
1. Vaclav L a c h e r, Varsó,
a lengyel Vöröskereszt elnöke,
2. Gróf S k a r z y n s k i,
a lengyel Vöröskereszt vezértitkára,
3. Dr. S z e b e s z t a,
a lengyel Vöröskereszt krakói kerületének vezetője,
A lengyel főbizottság képviselői:
1. Gróf R o m i k i e r,
a lengyel főbizottság elnöke,
2. S e y f r i e d,
a lengyel főbizottság igazgatója.
Az a jelentés , amelyet a lengyel Vöröskereszt Genfbe küldött
és amely tartózkodva minden politikai következtetéstől pusztán
a megállapított tények felsorolására szorítkozik,
szószerint a következőkép hangzik:
˝A lengyel Vöröskereszt, tekintettel ama kötelességére, amely
a fennálló lehetőségek keretében a szmolenszki fájdalmas eset
feltárásával kapcsolatban reá hárul, tisztelettel tudomására hozza
Önnek vezértitkárunk jelentésének tartalmát. Bizottságunk informá-
ciós irodánk technikai bizottságának főszerveként a német hatós-
ságok meghívására érkezett Szmolenszkba. Skarzynski úr a követ-
kezőket állapította meg:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése