10
A küldöttség munkájánál és tanácskozásainál jelen voltak
továbbá:
1, Dr. Buhtz, a törvényszéki és bűnügyi orvostan rendes tanára a
boroszlói egyetemen, a katyni ásatásoknak a német véderő főpa-
rancsnoksága részéről megbízott vezetője.
2. Médecin-inspecteur Dr. Costedoat, a francia kormányfő megbí-
zottja a bizottság munkájába való részvételre.
Szmolenszk mellett a katyni erdőben lévő tömegsíroknak nemrég
a német hatóságok tudomására jutott felfedezése Dr. Conti birodal-
mi egészségügyi vezetőt arra ösztönözte, hogy a különböző európai
országokból a fent nevezett szaktudósokat hívja meg a katyni lelet
megtekintésére, hogy ezzel ennek a páratlanul álló esetnek felderí-
téséhez hozzájáruljanak.
A bizottság személyesen hallgatott ki néhány idevaló illetőségű
orosz tanut, akik töbek között megerősítették, hogy a Katynhoz
közel fekvő Gnieszdovo állomáson 1940 márciusában és áprilisá-
ban majdnem naponkint nagyobb lengyel tisztekből álló szállítmá-
nyokat raktak ki, fogyolyszállítóautókon a katyni erdőbe szállítottak,
többé senki sem látta őket; a bizottság tudomást vett továbbá az
eddigi leletekről s megállapításokról és megtekintette az előkerült
bizonyítékokat. Eszerint, 1943 április 30-ig 982 holttestet ástak ki.
Mintegy 70 százalék személyazonosságát nyomban megállapították,
míg a többiek iratait csak gondos előkezelés után lehet a sz6emély-
azonosság megállapítására felhasználni. A bizottság a megérkezése Az
előtt kiásott holttesteket mind megtekintette és nagyobb számú holt-
testeket mind megtekintette és nagyobb számú holttestet közülük
Buhtz professzor munkatársaival fel is boncolt. A mai napig hét tö-
megsír megnyitása történt meg, melyek közül a legnagyobb becslés
szerint 2500 tiszt holttestét tartalmazza.
A bizottság tagjai személyesen kilenc holttestet boncoltak fel és
számos, külön kiválasztott hullát tetemnézésnek vetettek alá.
A végrehajtott vizsgálatok és szemlék törvényszéki orvostani
eredményei.
Az eddig kiásott holttesteknél a haláloka kivétel nélkül mindig
fejlövés volt. Általában mindig a nyakszirtlövés esete forog fenn,ű
éspedig túlnyomólag egyszerű nyakszirtlövésről van szó, ritkább
esetekben kettős, egy esetben pedig hármas nyakszirtlövésről. A
belövés helye általában mélyen a nyakszirt alsó részén van és
hátsó fej lyukja mellett vezet a fej csontozatába, míg a golyó rend-
szerint a homlok és hajzat határán hagyja el a fejet, egészen ritka
esetekben alacsonyabban. A lövések általában nyolcmilliméteres
pisztolyból származnak.
A koponya szétroncsolódásából, a belövés helye közelében a ko-
ponyacsontokon található lőpornyomokból és a lövési helyek egy-
öntetűségéből odaérintett torkolattal vagy közvetlen közelből tör-
tént agyonlövésekre lehet következtetni, annál is inkább, mivel a
golyócsatorna kevésszámú csekély eltéréssel általában mindenütt
ugyanazon irányú. A sérülések és a belövések helyének feltűnő azo-
nossága gyakorlott kézre enged következtetni. Számos holttestnél
a kezek egyforma megbilincselését és egyes esetekben a ruhán és
bőrön négyélű szuronytól származó szurásokat állapítottunk meg.
A megkötözés módja megfelel azon orosz polgári személyek holt-
testén megfigyelhető kötözési módnak, akiket ugyancsak a katyni
erdőben ástak ki és már sokkal régebben temettek el. Megállapítást
nyert továbbá, hogy az orosz polgári személyek holttestein meg-
figyelhető nyakszirtlövéseket is hasonló biztonsággal adták le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése