2016. június 25., szombat

Katyn 1943-1944 15

                                                                             15

A berlini rádióban 1943 május 6-án Pritacha János beszélt a katyni
tömeggyilkosság agyon hallgatásáról.
          ˝ Angliában meg kampány indult meg Katyn ellen.
Az angol propaganda mindent elkövet az zsidó-bolsevista módszerek
elkendőzése céljából. Már néhány héttel ezelőtt megkezdték ezt külön-
féle karikatúrákkal. Ezeken a torzképeken természetesen a német pro-
pagandának tulajdonítják a katyni rémségeket.
                    A második lépés abban nyilvánult meg, hogy minden hirt
elnyomtak az ujságokban, ami Katynra vonatkozott. Bizalmasan, de
nyomatékosan felhívták az angol és amerikai ujságokat, hogy ne ír-
janak többé Katynról.
                   Végül az angol propaganda-miniszter és az amerikai
információs miniszter külön-külön nyíltan kijelentette, hogy most
pedig vége legyen Katynnak!
                   Ezt nevezhetjük az agyonhallgatás zsidó taktikájának.
De ilyen világraszóló gazságot még sem lehet agyonhallgatással
meg nem történté tenni. S elvégre ezek alapján nem csak a lengye-
lek, hanem a többi népek is fogalmat alkothatnak a bolsevista mód-
szerekről, amelyek még őket is elérhetik.
                  A bolsevisták magatartása minden esetre nagy dilemma
elé állította az angolokat: Vagy meg kell szakitaniok a szovjettel
folytatott barátságot - vagy pedig kitartani a bolsevisták mellett
s végképpen elejteni a lengyeleket. Az angolok természetesen az
utóbbit megoldást választották. De hogy ezt valamennyire elpa-
lástolják  a NEW-YORK TIMES moszkvai tudósítója utján  kér-
déseket intéztek Sztalinhoz. Megkérdezték, hogy kívánja-e a Szov-
jetunió  egy erős Lengyelország felállítását, s milyennek képzeli el
a háború utáni szovjet-lengyel kapcsolatokat?
                                   Moszkva válasza: A Szovjetunió természete-
sen kívánja az erős Lengyelország helyreállítását és pedig jószom-
szédi viszony és szoros szövetség alapján.
                                  Európa népei már jól tudják, mit jelent szov-
jet nyelven egy ilyen jószomszédi viszony! Mielőtt a bolsevisták
bevonultak a balti államokba, nem egyszer kijelentették, hogy szív-
ből óhajtják a független Észtország, Lettország és Litvánia fenn-
állását, sőt szoros szövetséget kívánnak ezekkel a balti államokkal.
Azután prdig egyszerűen megrohanták őket s hozzáfogtak a balti
intelligencia kiirtásához. Hasonló módon kísérleteztek Finnországgal
is.
                              Most tehát a lengyel emigránsok pontos képet
alkothatnak arról, milyen sors vár rájuk szövetséges győzelem
esetén: Szovjet-Lengyelországgá válnának. ˝
Május 6-án Visinszkij helyettes külügyi népbiztos köntörfalazva beismeri
a Szovjet lengyelellenes intézkedésit. Beismerte a ˝10.000 lengyel
tiszt ˝eltűnését.˝ Visinszkij helyettes külügyi népbiztos május 6-án
az angol és amerikai sajtó moszkvai tudósítóinak hosszú nyilatko-
zatot tett a lengyel szovjet kapcsolatokról. Nyilatkozata rávilágított
a Szovjetunióban élő lengyelek tragikus sorsára. Visinszkij az igye-
kezett bizonyítani, hogy a lengyel összeomlás után a Szovjetunióba
menekült lengyelek ˝rutul fizettek˝ a szovjet kormányzat jótéteményei-
ért.
                            Így a Sikorszkiékkal létrejött megállapodás értelmé-
ben szovjet területen megszervezett lengyel hadsereg nem volt hajlandó
a szovjet-német arcvonalra menni, ugyanakkor a Szovjetunióban mű-
ködési engedéllyel ellátott lengyel diplomáciai képviseletek szovjet-
ellenes szándékos rongálás és kémkedés gyanujába estek. Ilyen kö-
rülmények között a szovjet kormány megtorlásokhoz volt kénytelen
folyamodni, amelyek részben törvényes elítélésben, részben deportá-
lásban, részben pedig abban nyilvánultak meg, hogy a katonai alaku-
latoktól megvonták az élelmezést.
                         Visinszkij helyettes külügyi népbiztos egyebek között
közölte, hogy 1942 április elseje óta az eredetileg 96.000 főből álló
lengyel hadseregből csupán 44.000 embert láttak el élelemmel. Visin-
szkij 2630-ban állapítja meg azoknak a lengyel tiszteknek a számát,
akiket az új lengyel alakulatok vezetésére toboroztak, mert - mint
mondja - többet nem tudtak felhajtani.
                         Ezzel - mint német részről mondják - mérvadó szov-
jet helyen bevallják, hogy a többi tízezer lengyel tiszt eltűnt, tehát
más szóval: közvetve megerősítik a Katyn mellett lefolyt tömeges
gyilkosságot, ahol 10.000 katona holttestét találták meg.
                        Visinszkij nyilatkozatában figyelemre méltó az a
megállapítás is, amely szerint nem felelnek meg a valóságnak azok
az állítások, hogy a szovjet hatóságok a lengyel állampolgárokat,
˝akiknek száma egyáltalán nem nagy˝, megakadályozták abban,
hogy a Szovjetuniót elhagyják. Mint mérvadó német helyen ezzel
kapcsolatban kijelentik, megjegyzendő hogy lengyel részről a Szov-
jetunióban élő lengyel állampolgárok számát legkevesebb másfél
millióban jelölték meg. Ebből nem kevesebb mint 400.000 a gyermek.
                       Ha Visinszkij azt mondja, hogy 12.000-nél alig több
lengyel polgári egyén hagyta el a Szovjetuniót, mégpedig lengyel
katonáknak Iránba átköltöztetésével kapcsolatban, Joggal tehető fel
a kérdés: Mi lett a többiekkel?
                       Visinszkij kijelentése - mint Berlinben továbbiakban
hangoztatják - semmi kétséget sem hagy aziránt, hogy Katyn a szovjet
politika egyik elvének kifejezője és még sokkal borzalmasabb rész-
letekre enged következtetni, mint ahogy eddig feltételezték.

A Magyar Szabadság Rádiója 1943 május 16-i adásában a következő-
hangzott el: ˝ Egy zsidó hírszolgálati iroda szerint abból az 50.000
lengyel állampolgárból, akiknek Sztalin engedélyt adott, hogy a Szov-
jetunióból eltávozzanak, 40.000 zsidó volt. Ez a tény is a Szovjet
zsidókörök erős befolyását mutatja. A Szovjetunióból távozottak tul-
nyomó többsége, mint agitátor ment a Közel-Keletre, a kisebb rész
pedig azért vándorolt ki, mert nem tudott megfelelő megélhetést ta-
lálni.
                             Angliában és Amerikában az utóbbi időben erő-
teljesen terjed az antiszemitizmus. Legutóbb egy londoni ujság fa-
kadt ki amiatt, hogy a közösség elleni bűncselekmények tettesei
legnagyobbrészt zsidók. Az antiszemitizmus ellen egy Swaffer ne-
vű angol ujságíró írt cikket, a cikk visszhangja azonban éppen ellen-
kező hatásu volt, mert az olvasók felháborodottan írták meg neki,
hogy őt is zsidóbérencnek tartják.
Az angolszász államokban növekvő antiszemitizmus figyelemre mél-
tó jelenség, azt bizonyítja, hogy a zsidóság nagyis rövidlátóan ítéli
meg a helyzetet. Nagybritanniát például oly nagyszámu zsidóság ö-
zönlötte el, hogy ez érthetően felkeltette a közönség ellenszenvét. ˝

Május 22-én szombat déletőtt az ˝Ipolyhidvégi Lengyel Tiszti Gyüj-
tőtőbor ˝tisztikara a bolsevisták által a Katyn-i erdőkben kegyetlenül
legyilkolt elhunyt bajtársaik lelkiüdvéért az ipolyhidvégi római kat.
templomban bemutatott gyászistentiszteleten vettek részt. A requi-
emet Is. Pudló Tádé lengyel tábori főlelkész celebrálta. A kegyelet
jeléül a szentmisén a hivatalos hatóságok kiküldöttei is megjelentek,
élükön dr. Kiss János százados, táborparancsnok, a község képvise-
letében Nedeczky Szilárd főjegyző és a drégelypalánkon állomásozó
102. légvédelmi tüzérosztály parancsnokságának tisztiküldöttsége.

                                           
                                                           



























Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése