61
Az Ipolyon átkelni szándékozó cseheket tűzzel vissza verték.
A csehek felszólították a vörös csapatokat hogy Szarvaskőt és
Felnémetet ürítsék ki. Azt válaszoltál nekik hogy nem fogják ki
úríteni. A következőket írják a Hadműveleti Naplóba: ˝ A Del.
(délelött szerk.) 10 óráig kisebb cseh támadást vertek vissza.
Salgótarjántól északkeletre egy kisebb cseh támadást vertünk
vissza. Állítólag a cseh csapatok Csap felé eltolásban vannak.˝
Engedélyezték az úszóaknákat az ellenséges hajók ellen
Utasították a 3.hadosztályt, hogy a 6.hadosztály támadásánál
f.hó 12-én vagy 13-án csatlakozzon. A diósgyőri munkások
-2000 ember- Emődre menekült. Részükre se fegyvert,se fel-
szerelést nem tudtak biztosítani,ezért őket Budapestre a Had-
ügyi Biztosság rendelkezésére bocsájtották. Meg lell jegyezni
hogy a Vörös Hadsereg naplója mely 1919 április 11-július 31
között íródott. Nagy vonalakban használhatók a benne írtak.
Bár nem minden részletében tükrözi, egyes vonatkozásokban
pedig egyenesen megmásítja a történelmi valóságot. Ennek
ellenére fontos kor dokumentum.
Nézzük meg hogy hogy is állt az északi front. A magyar erőt
az 1., 5. és 4. hadosztályok 28 zászlóalja és 14 ütege jelen-
tette. szemben a cseh hadsereg négy hadosztályával és négy
önálló dandárával, mely 85 zászlóaljat és 24 üteget tett ki.
ez háromszoros túlerőt jelentett. Az arányok nem tükrözik pon-
tosan az erőviszonyokat, mivel a vörös csapatok általában nem
érték el a harckészültség szintjét. A csapatok vesztesége az 50-
60 %-ot is elérte, a március 25-tól április közepéig eltelt időszak-
ban alakult 73 zászlóaljból és 34 ütegből április 16-tól május 1-ig
megsemmisült vagy felbomlott 28 zászlóalj és 6 üteg, a csapa-
tok kb. 1/3-ad része. A megmaradt csapatok harci értéke is cse-
kély volt. E mellett demoralizált és fegyelmezetlen volt. A Forra-
dalmi Kormányzótanács május 3-án kiadta a munkásosztály ál-
talános mozgósításáról, május 5-én pedig a Vörös Hadsereg új-
já szervezéséről szóló rendeletét. Ennek értelmében szétválasz-
tották a működő hadsereg és a hátországi katonai ügyek irányí-
tását. A hátországi intézetek, alakulatok felett a Hadügyi Nép-
biztosság rendelkezett, amely ezen kívül a hadsereg utánpótlá-
sát is szervezte. A hadműveletek egységes irányítása érdekében
a Keleti hadsereg parancsnokságából megalakult a Vörös Hadse-
reg Parancsnoksága. Főparancsnoka Böhm Vilmos, vezérkari
főnöke Stromfeld Aurél ezredes lett. Bőhm kiválasztásánál a
politikai szempontok domináltak, Stromfeldre kiváló katonai ké-
pessége miatt volt szüksége a hadsereg vezetésének. A kettejük
közöti nézeteltérések már az első napokban megmutatkoztak.
A kialakult kritikus helyzetben Böhm- mint a Keleti Hadsereg
parancsnoka- a katonai ellenállás beszüntetése, a fegyver letétel
mellett foglalt állást. Stromfeld ezzel szemben a harc egyértelmű-
a harc folytatása mellett szállt síkra, a legválságosabb helyzetben
is bízott a harc sikerében és állította, ha felfegyverzik a munká-
sokat, ezekből az új egységekből három hét alatt ütőképes had-
sereget teremt. Böhm kapituláns magatartásával nem értett e-
gyet, május 2-án a harc folytatására adott parancsot. Természe-
tesen Böhm Vilmos könyvében ezekről mélyen hallgatott. Saját
magát pozitív színekben tüntette fel. Stromfeld Aurélról pozití-
van ír. A Forradalmi Kormányzótanács felhívását követően
napokon belül tízezrek jelentkeztek a hadseregbe. Zömmel azok,
akik végig harcolták a világháborút, csakúgy a legénység, mint
a hivatásos tisztek. Cselekedetüket nem annyira a proletárdikta-
túra iránt érzett szimpátiájuk, mint inkább a haza megvédése mo-
tiválta. A munkások tömeges jelentkezése lehetővé tette egy nem
túl nagy, de a korábbinál megbízhatóbb és ütőképesebb fegyve-
res erő felállítását. A szervezés irányítása Stromfeld feladata volt,
aki céltudatos, kemény munkával két hét alatt olyan harcoló had-
sereget hozott létre, amely készen állt az ellentámadás megkezdé-
sére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése