2014. június 19., csütörtök

A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 67

                                                                 67

Azután egy bizottság akart a csehek részére nagyobb rendelést
végezni a vasgyárban. Később megérkezett a vasúti vonalon Kris-
ko Bohus csehszlovák kormánybiztos Esner vasúti főfelügyelő-
vel, és a diósgyőri műúton két század cseh katona felfejlődött és
megszállta a gyárat.
Krisko sietett az összehívott vezetők előtt kijelenteni, hogy a gyár
a csehszlovák állam tulajdona, és ugyanezen nyilatkozatát meg-
ismételte a munkások előtt is.
A munkásság vezetői tiltakoztak az ellen, hogy a megszállást vég-
legesnek jelenthesse ki valaki, hivatkoztak a párizsi békekonfe-
rencia döntésére, és kijelentették, hogy magukat továbbra is a
Tanácsköztársaság tagjainak érzik és vallják.
Krisko azonban ragaszkodott előbbi kijelentéséhez, és hozzátette,
hogy a gyár hivatalos nyelve ezentúl a tót, és mindenkinek meg
kell tanulni tótul.
Ennek hatása alatt a vasgyárból százas csoportokban szöktek át
az emberek Emődre, ahol jelentkeztek a Vörös Hadseregbe való
felvételre. A munkások közötti nyugtalanságot fokozta az a Mis-
kolcon kiragasztott plakát, hogy minden tizennyolc éves férfiú-
nak jelentkezni kellett összeírás céljából, amelyet ők úgy magya-
ráztak, hogy a jelentkezés sorozás végett történik. Ennek ered-
ménye az lett, hogy mintegy hétezer ember hagyta el a gyárat,
és átszökött aVörös Hadsereghez.
Erről tudomást szerzett a Miskolcon székelő Zincone tábornok,
városparancsnok. Az olasz tábornok nyomban kijött, és beszélt
a vasgyárban maradottakhoz. Biztosította őket, hogy amíg ő itt
lesz, nemtörténik senkinek bántódása, és kérte a munkásokat,
hívják vissza dolgozni a társaikat.
Zincone tábornok másodszor is kiment, és egy láda narancsot
osztott szét a kórház betegei között. Kijelentette a vezetőség e-
lőtt, hogy jön még idő, amikor még egyszer eljön a vasgyárba,
és akkor bizonyítsák majd be a feleségüknek, hogy ő már járt
itt a munkások között.
De akkor már Kun Béla is megígérte, hogy jönni fog, és a vas-
gyáriak inkább Kun Bélának hittek, mint Zincone tábornoknak.
A Vörös Hadsereg megkezdte támadását. Ekkor a csehek min-
denkit le akartak tartóztatni. Zincone felelősségre vonta Mala-
sitsot, hogy a vasgyár élelmezi a vörösöket. Malasits az mond-
ta, hogy a szekér élelmiszereket az erdőben dolgozó famunká-
sok részére küldeti, és nem tehet róla, hogy a vörösök elveszik.
Zincone tehetetlen volt vele szemben. Este már pánik szerűen
menekültek a vörösök előtt, akiket gyári munkások vezettek be.
Diadalmámorral fogadták a győzelmes vörösöket. Virággal és
élelemmel. Sőt helyettük, a fáradt vörös katonák helyett, a
munkásság ment ki biztosító osztagul a hegyekbe. A vasgyár
ezután is úgy segítette a vörösöket, ahogyan tőle csak tellett.
Olajjal, élelmiszerrel, ágyúk, fegyverek, páncélvonatok, autók
javításával. Beláthatatlan horderejű volt a gyári munkásság ak-
ciója, úgy erkölcsileg, mint anyagilag.
A vasgyári munkásság önmagához méltóan harcolta meg sza-
badságharcát.˝
Az északi front a Tiszától az Ipolyig terjedt, s noha a hadműve-
letek súlypontja Miskolc körzetében volt, az egész frontvona-
lon sor került kisebb-nagyobb harci cselekményekre. A borso-
di iparvidék mellett Salgótarján térségében, a Vörös Hadsereg
balszárnyán zajlottak ütközetek, amint a Hadsereg-parancsnok-
ság alábbi, cspattesteknek szóló távirata is tanúsítja: ˝A Land-
ler- hadtest nagyszerű proletár katonái minden dicséretet fe-
lülmúló hatalmas lendülettel elfoglalták Miskolcot, Pétervására
mellett támadó csapataink elfogtak egy zászlóalj.törzset két cseh
maradványaiból, 295 katonát, azonfelül 35 gépfegyvert és sok
hadianyagot zsákmányoltak. Az új Vörös Hadsereg nagyszerű
proletárkatonáinak ez a sikere biztos záloga jővő győzelmeink-
nek. A proletárság örök hálája illeti meg önfeláldozóan harcoló
vöröseinket. Éljen a Tanácsköztársaság!
Éljen a proletárdiktatúra! Éljen a Vörös Hadsereg!
Jelen táviratom távirati vagy telefonúton haladéktalanul kihírde-
tendő valamennyi, a fronton és tartalékban lévő csapattestek
katonái előtt.
                                                                 Böhm
                                                  hadsereg -főparancsnok ˝


A csehek nem tudtak beletörődni abba  hogy kiverték őket a
városból, és az általuk birtokolni akart területekről. Attól tar-
tottak, hogy a közös cseh-román frontszakaszon lévő a két
haderő csatlakozási pontjánál, a Sajó-torkolatot környező tér-
ségben szét törheti a Vörös Hadsereg.




























                                

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése