63
Így a keleti arcvonalon átmenetileg stabilizálódott a helyzet. Meg
volt tehát a lehetőség, hogy a csehszlovák csapatok támadása el-
len a Vörös Hadsereg minél nagyobb erőit összpontosítsák. Az é-
szaki arcvonalon különösen kritikus volt a helyzet Salgótarján kör-
nyékén. Május 2-án - Miskolc elfoglalásával egy időben - a II.
csehszlovák dandár támadást intézett Salgótarján térségében és
megközelítette a várost. A Vörös Hadsereg május 2 és 9-e közötti
időszakban érzékeny veszteségeket szenvedett, és az ellenség é-
szak felől körülzárta a várost. A hadsereg parancsnokság a védel-
mi vonal megerősítésére a 6. hadosztályt rendelte Salgótarján tér-
ségébe. A hadosztály 10-12-i ellentámadása felmentette Salgótar-
jánt, a hadosztály előrenyomult Fülek-Feled irányába.
A további előrenyomulás azonban megakadt a hadosztály vissza-
rendelése miatt. Egy később valótlannak bizonyult hír miatt,mi-
szerint a Duna-Tisza közén francia támadás várható, és ide össz-
pontosították a haderőt.Május 18-án egy újabb kétirányú átka-
roló támadást indítottak a csehek, ezzel még kritikusabbá téve a
magyar csapatok helyzetét. A Salgótarjánban állomásozó 80. dan-
dár csapatai és a térségbe küldött 3.hadosztály egységei nehéz
harcok árán május 21-én ismét felmentették a várost és az ezt
követő előnyomulás során május 26-ig az Ipoly-Rima-Sajó vo-
nalától délre eső területeket megtisztították az ellenségtől. A
salgótarjáni hadműveletekkel párhuzamosan Eger térségében
is harcok folytak. Itt az 5. hadosztály csapatai váltakozó kime-
netelű közdelem után május 10-én Egertől északra ellentáma-
dásba mentek át. Ugyancsak a salgótarjáni harcokkal egy idő-
ben az északi arcvonal más szakaszán is győzelmet arattak a
Vörös Hadsereg csapatai. Május 15-én a Hadseregparancsnok-
ság úgy döntött, hogy az ellenséges erők további támadását meg-
előzve, a Vörös Hadsereg lép fel kezdeményezőleg. A helyzet
alapos elemzése után a támadás céljául Miskolc visszafoglalá-
sát jelölte meg. ezt az elhatározást több szempont is indokolta.
Miskolc és a borsodi iparvidék gazdaságilag és politikailag egy-
aránt döntő jelentőségű volt az ország életében. Ezen kívül Mis-
kolc és környéke földrajzi fekvésénél fogva kulcsfontosságú volt
a Felvidék birtoklása tekintetében. Ezen akció mellet szólt az a
tény is, hogy az ellenséges erők közül létszám és felszerelés te-
kintetében egyaránt a csehszlovák hadsereg volt a gyengébb.
Így ezen az arcvonalon a Vörös Hadsereg csapatai eredménye-
sebben vehették fel a harcot az intervenciós erőkkel. Stromfeld
helyzetelemzésében nagy súllyal esett a latba az is, hogy a város
visszafoglalása lehetőséget kínál arra, hogy a hadsereg általános
ellentámadásba menjen át az északi arcvonalon. Miskolc hadá-
szati és politikai jelentőségét a csehszlovák hadvezetés is felis-
merte és a város térségében - annak megtartásáért - jelentős
erőket vont össze.
A Vörös Hadsereg parancsnoksága a miskolci hadműveletek
végrehajtásával a III. hadtestet bízta meg.
Miután május 16-án a Vörös Hadsereg főparancsnoksága kiad-
ta az előrenyomulásra a diszpozíciókat, elrendelte a támadás
megíndítását 19-éről 20-ára virradóan. Ez reggel 7 órakor kez-
dődött a III. hadtest bevonásával.A diszpozíció szerint a Land-
ler parancsnokságaalatt lévő1. meg 5. hadosztályból és 3.dan-
dárból álló főerő - III. hadtest - Mályi kiindulási ponttal Miskol-
con keresztül támad, a Hernádon és Sajón keresztül a Tiszán-
túlra nyomja az ellenséges balszárnyon álló románokat, át kel
a Tiszán, és visszafoglalja a Tiszántúl gazdag területét.
A csehek sem ültek a babérjaikon hiszen az északi fronton a
helyzet számukra kedvezőtlen volt. Ezért Klofáč hadügyminisz-
ter május 13-án utasította Picciónét, hagyjon fel a védekezéssel,
és ellentámadásba szorítsa vissza a magyar csapatokat az ápri-
lis 7-i parancsban megállapított vonalon túlra. az utasításnak meg-
felelően, Piccione parancsot adott alárendelt egységeinek, hogy
17-ére, illetőleg 19-ére készítsenek elő támadást a Losoncot fe-
nyegető magyar csapatok oldalába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése