62
Még politika ellenfelei is elismerően nyilatkoztak a politikailag
megtévedt Stromfelddel szemben, elismerve katonai tehetségét.
Böhm szerint nyíltan vállalta hogy szociáldemokrata, viszont ké-
sőbb a bolsevizmus leverése után bekapcsolódott az illegális
kommunista mozgalomba. Ült két évet börtönben is. A börön-
ből betegen jött ki és hallt mag 1927-ben. Mindenesetre Strom-
feld két hét alatt egy kis létszámú de ütőképes hadsereget szer-
vezett.
A hadsereg a következő hadrendben tagolódott:
Az I. hadtestparancsnokságot Cegléden állították fel, alárendelt-
ségébe tartozott a 2. hadosztály és a később egyéb alakulatokkal
7. hadosztállyá átszervezett budapesti csoportparancsnokság. A
hadtest feladata a Duna és Tisza közt fekvő terület, valamint a
Tisza mentének Alpártól Kisköréig bezárólag való védelme. A
hadtestparancsnok Vágó Béla, vezérkari főnök Politovszki Ist-
ván.
Az 5. hadosztály Füzesabony székhellyel hadseregközvetlen.
Parancsnok Szakáll Kálmán, vezérkari főnök Németh József.
A hadosztály feladata a Tisza-vonal megfigyelése Kiskörétől é-
szakra, továbbá a Tisza és Verpelét-Pétervásra-Rimaszécs kö-ű
zött fekvő terület.
A 3.hadosztály is hadseregközvetlen, székhelye Aszód. Parancs-
nok Ferjentsik Ottó, vezérkari főnök Horváth Dénes. A hadosz-
tály feladata az 5. hadosztálytól nyugatra és az Ipolynak a Duná-
ba való beömlése között fekvő terület megfigyelése és védelme.
A II. hadtestparancsnokságot Székesfehérváron állították fel.
Parancsnokául először- Hamburger Jenő népbiztost nevezték ki,
de ót rövidesen Pogány József váltotta fel. A vezérkari főnök
Craenenbrock Edgár lett. A hadosztály alárendeltségébe vonta
az összes, a Dunántúl egész területén állomásozó és hadműve-
letekre alkalmas parancsnokságot és csapatot. Feladata északon
a Duna-vonal, délen a demarkációs vonal megfigyelése volt.
A III. hadtestparancsnokságot Hatvan székhellyel állították fel.
Parancsnoka Landler Jenő, vezérkari főnöke Julier Ferenc lett.
Kötelékébe került az összes tartalékban, illetve gyülekezésben
lévő seregtest, éspedig az 1., 4., 6., hadosztály és székely kü-
lönítmény.
A működő seregtesthez tartozó alakulatokon kívül a Vörös Had-
sereghez tartoztak még a különböző karhatalmi egységek, gyári
munkásezredek, Vörös Őrség egységei, amelyek egységes irá-
nyítására létrehozták a Budapesti katonai parancsnokságot, é-
lén Haubrich Józseffel. Később IV. hadtest néven szervezték át
a parancsnokságot, alárendeltségébe tartozott a Budapest erő-
dítését végző hídfőhadosztály,valamint a karhatalmi alakulato-
kat tömörítő vörös hadosztály és a 9. vasas hadosztály.
Az újjászervezés fontos eredmény volt, hogy a budapesti gyári
munkásezredek utánpótlását kellett biztosítaniuk. Május 15-ig
9 munkásezred és 1 önálló munkászászlóalj alakult a Vörös
Hadsereg kötelékében, többségük a III. hadtesthez tartozott.
Május 12.én a létszám összesítésben már 101 258 fő, május
13-án 107005, május 14-én pedig 109772 fő volt.
Május közepéig az újjászervezés befejezéséig a működő had-
seregben három hadtest kötelékében nyolc hadosztály állt fel,
még pedig a 115 zászlóalj 51586 puskával, 84 géppuskás szá-
zad 682 géppuskával, 8 lovasszázad 870 lovassal, 14 ágyúüteg
63 ágyúval, 2 hegyi ágyúsüteg 5 hegyiágyúval, 20 taracküteg
81 tarackkal, 3 nehézüteg 6 nehézlöveggel, 16 műszaki század,
8 repülőszázad 37 repülőgéppel. Ezenkívül még páncélvonatok
és a Dunaőrség úszóegységei álltak hadrendben. A hadsereg ne-
héz helyzetét azonban jelezte, hogy készletei kimerülőben voltak.
az utánpótlás kérdése - különösen a fegyverzet terén - megold-
hatatlannak látszott. Egy még március 27-én készült kimutatás
szerint - kb. 60 ezer fővel számolva - 700 grammos fejadaggal
a kenyérkészletek május 15-ig elegendők, a zsír - hátországban
10.gr., fronton 15 gr.- április 30-ig, a cukor ugyancsak 10, il-
letve 15 gr-mal június 30-ig, a ruházati készlet sürgős pótlásra
szorult volna: köpeny nem volt, egyéb ruházat csak kb.14 ezer
főre, lábbeli 68 ezer főre.
Járművei alig voltak a hadseregnek. Budapesten 80 teher-és 60
személyautó, vidéken 40 teher-és 30 személyautó állt rendelke-
zésre. A lovak közül csapatállományba volt 5209, lókórházban
2700.
95 mintájú gyalogsági lőfegyverből 193400 db. volt a készlet,
7/12 mintájú géppuskából 1632 db. A hadrendileg tervbe vett
ütegek össze tüzérségi anyaga rendelkezésre állt. A frontokon
az újonnan kiérkező alakulatok tevékenysége - párosulva az
egységes hadműveleti irányítással - eredményeket hozott.Az
első sikeres fegyvertény ( bár nem komoly erőpróba ) még
május 3-án az újjászervezés időszakában Szolnok visszafogla-
lása volt. Biztosnak látszott hogy a keleti arcvonalon rövid i-
dőn belül nem fenyeget további támadás, mivel a román had-
sereg erőinek egy részét lekötötte az ukrán Vörös Hadsereg
Dnyeszter menti frontvonalán megindult támadás, másrészt
a Tisza vonalán álló román csapatok utánpótlása nem volt
kellőképpen biztosítva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése