Szemelvények az I. világháborúhoz 41

                                                                41

                                                    Szeptember 1.

Vilmos  B e r l i n. A W.Ü. jelenti: A császár tábornaggyá
császár  léptette elő Hindenburg tábornokot, a keleti német
Hinden- sereg győzedelmes vezérét és az elsőosztályú vas-
burghoz.  kereszttel tüntette ki, egyben a következő táviratot
intézte hozzá:
    -  Őrök időkre kiérdemelte a haza háláját a három napos
csata után a túlnyomó számú ellenséges orosz sereg fölött
kivívott teljes diadalával. Egész Németországgal együtt
büszke vagyok seregének erre a dicső fegyvertényére. Ad-
ja tudtul csapatainak császári meleg köszönetemet.

Tisza      B u k a r e s t. Bukaresti lapok jelentése szerint
István gróf     Tisza István gróf miniszterelnök Czernin
bukaresti        Ottokár gróf bukaresti osztrák-magyar kö-
követünkhöz.   vethez a következő táviratot intézte:
       Örömömre szolgál, hogy megerősíthetem azt a hírt,
miszerint Magyarország össze románnyelvű lakossága
hazafias lelkesedéssel vesz részt abban a küzdelemben,
melyet délkeleti Európa rendjének, civilizációjának és
szabadságának érdekében folytatunk. A mi románjaink
nem maradnak senki mögött sem abban a hősies felbuz-
dulásban, amely a monarchia össze népeit a trón és a
megtámadott haza védelmében egyesíti.
        A tartalékosok lelkesedéssel sietnek ezredeikhez;
mindenki: nők, gyermekek, aggastyánok teljesítik a ha-
za iránti kötelességüket. A hűségnyilatkozatok, a test-
vériesülés jelenetei egymást érik a nemzetiségi mozga-
lom legmarkánsabb vezetőinek, a többi között Vajda
és Vlád uraknak részvételével.
       A nagy igazság, amelyet én egy negyedszázad óta
hírdetek: a magyar és román fajnak az érdekközössége,
világosan nyilvánul meg a jelenlegi dicsőséges és termé-
keny válság alatt. A mindennapi élet kicsinyessége és
egyenetlensége eltűnik a közös ellenség által felvetett nagy
problémák előtt. A megifjuhodott monarchia új érába lép,
a kölcsönös bizalomnak és a mindannyiunkat összekötő
rokonszenvnek érájába. A fegyverben való testvériesség-
ből ki fog sarjadzani a vállvetett békés munkálkodásban
való testvériesség; a közös küzdelem és a közös dicsóség
olyan helyzetnek fogja szilárd alapját megalkotni, amely
egyaránt megfelel a magyar állam szükségszerű követel-
ményeinek és a román nemzetiség jogos óhajainak.
         Szükséges-e kijelentenem, hogy én a magam részé-
ről mindent el fogok követni e valóban nemes cél érdeké-
ben?                                                Tisza István gróf.

Megjegyzés. Így első olvasatra nyilván az tűnhet ki, hogy
ez egy propagandisztikus szöveg. Részben az is. De tény
az hogy Tisza István komolyan és őszintén akarta és hitte,
hogy a magyarországi nemzetiségekkel köztük a románság-
gal megfog tudni egyezni. Részéről a közeledés és mege-
gyezés nem volt propaganda, De sajnos, a magyarországi
nemzetiségi-köztük a román nemzetiségű vezetők nem a-
karták többségében a megegyezést. Hisz céljuk egy volt:
a monarchia és köztük Magyarország szétverése. A hát-
térben Szentpétervárral, Bukaresttel és Belgráddal. Plusz
Olaszországgal. Hamarosan antant és amerikai támoga-
tással.  Hiába tett őszinte gesztusokat Tisza a  nemzetisé-
gek felé, ezek az emberek a monarchia és Magyarország
árulóváivá válnak és majd 1918-től elére állnak az elsza-
kadásnak, kimondva ezzel a monarchiára a halálos ítéletet.
Ha itt most úgy tűnik hogy a nemzetiség és köztük a ro-
mánok együtt működőbbek- legalább is látszatra-, ez ré-
szükről csak taktikai húzás volt. Ezzel altatva el Tisza
éberségét. Egyáltalán nem gondolták komolyan az együtt-
működést.Legalább is a román nemzetségi vezetők több-
sége. (H.)

Károlyi   B é c s. Szécsen Antal gróf, a monarchia volt
Mihály    párisi nagykövete, augusztus 8-án a francia külügy-
gróf        minisztériumtól az alábbi átiratot kapta:
fogsága.  ˝ A cs. és kir kormány mai napon kelt jegyzékével
felhívta a külügyminisztérium figyelmét Károlyi Mihály
grófra, akit Havreban, partraszállása után a francia hatóságok
fogva tartottak, s akinek az a kívánsága, hogy visszatérhessen
Magyarországba. A külügyminisztérium tisztelettel értesíti
a cs és kir. kormányt, hogy a francia hatóságok mindent el
fognak követni, hogy Károlyi gróf kívánságát teljesíthessék.
        Doumergue úr (a Viviani-minisztérium akkori külügy-
minisztere) egyúttal megragadja az alkalmat, hogy Szécsen
gróf ő nagyméltóságának nagyrabecsülését fejezze ki.
       Páris. augusztus 8.˝
      A jegyzéket mint már említettük, nagykövetünk augusz-
tus 8-án kapta meg. Tartalmát közölték Károlyi gróf egyik
alkalmazottjával, aki aznap Havreba utazott, hogy felkeresse
a grófot és nagykövetségünk démarcheáról jelentést tegyen
neki.
        A magyar közvélemény azóta meggyőződhetett róla,
hogyan tartja meg a francia külügyminisztérium ígéreteit.