A Felvidék cseh megszállása 1918 - 1920 48

                                                                       48

Március végén a békekonferencia Cseh-Szlovák Ügyek Bizott-
sága a szövetségesek Legfelsőbb Tanácsa elé terjesztette jelen-
tését Szlovákia határairól, melyek megegyeznek az albizottság
javaslataival.

A CSEH-SZLOVÁK ÜGYEK BIZOTTSÁGÁNAK A SZÖVET-
SÉGESEK LEGFELSŐBB TANÁCSA ELÉ BETERJESZTETT
JELENTÉSE

Párizs 

1919. március vége  

A cseh-szlovák ügyek bizottsága a reá bízott feladat elvégezté-
vel a következő megállapításokat tárja tisztelettel a szövetséges
és társult kormányok Legfelsőbb Tanácsa elé:

A bizottság fölfogása szerint feladata alapvetően abban állt,
hogy az új cseh-szlovák állam határait. következésképpen te-
rületi kiterjedését megállapítsa.

A bizotság tanácskozásai során mindenekelőtt etnikai megfon-
tolásokból indult ki, és döntéseit ezen megfontolásokra igyeke-
zett alapozni.

Mindamellett esetenként egyéb szempontokkal is számolnia kel-
lett.

Csakugyan, a bizottság úgy ítélte meg, hogy noha az új cseh-
szlovák államban fölöttébb kívánatos a lehető legnagyobb mér-
vű etnikai egység biztosítása, a legfontosabb mégis egy életké-
pes állam létrehozása, és ennek érdekében egyrészt meg kell ő-
rizni meglévő gazdasági egységét, másrészt biztosítani kell a
fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges közlekedési eszköző-
ket, valamint a biztonságát szavatoló határokat.

A bizottság e különböző szempontok figyelembevételével az
elébe terjesztett kérdések megoldására a következő javaslatokat
dolgozta ki:

I

CSEH-SZLOVÁKIA HATÁRAI

a) Cseh-Szlovákia határai Magyarországgal

1. Azon ponttól, ahol az Ausztria és Magyarország közti határ
a Dunát metszi az Ipoly torkolatáig.

A Duna főfolyásának sodorvonala az Ipollyal való összefolyá-
sáig.

A bizottság annak ellenére javasolja Csallóköz (ile de la Gran-
de Schütt) Cseh-Szlovákiához csatolását, hogy a szigetet több-
ségében magyarok lakják. A bizottságnak ugyanis az a vélemé-
nye, hogy e sziget földrajzilag és gazdaságilag a Duna északi
partjához tartozik.

2, Az Ipoly torkolata és a Sajó között:

az Ipoly folyása egy a losonci állomástól 10 kilométerre dél-
délnyugatra található pontig:

egy,

az északnyugat-délkeleti hegygerincet követő,

a Salgótarján-Losonc vasútvonalat átszelő,

egy délkeleti, majd a Salgótarjántól 7 kilométerre kelet-é-
szakkeletr emelkedő 628.sz.magassági pontig déli irányú
hegygerincen folytatódó, egy gerincvonalat előbb megkö-
zelítőleg északkeleti irányban követő, majd a 228.sz.magas-
sági ponttól (a Sajó és a Rima összefolyásától délre) észak-
északkeletnek forduló és a Sajóval találkozó vonal.