47
Ugyanakkor - amennyiben az idegen missziók a kifogásolt cikkek
tartalmát magukra nézve sérelmesnek ítélik - a kormány, azon
szándéktól vezérelve, hogy a képviseleteknek elégtétellel szolgáljon,
valamint hogy a jó kapcsolatokat és a megértés légkörét a további-
akban is fönntartsa, hajlandó e lapok első oldalán hivatalos elítélő
nyilatkozatot közzétenni. Azonfelül határozottan föl kívánjuk szó-
lítani a sajtót, hogy a szövetséges budapesti missziók képviselői-
nek ügyeibe való beavatkozástól tartózkodjék. Ezen intézkedések
kiegészítéséül - amennyiben önök ehhez ragaszkodnak - e közölt
cikkek szerzői ellen pert indíthatunk.
Ami az ön második panaszát illeti ( Zerkovitz úrnak a Pester Lyod-
ban március 16-án megjelent cikke) a szerző - elébe menve kíván-
ságunknak - saját maga ajánlotta föl lemondását, amit a kormány
elfogadott.
Az utolsó vitás ponttal kapcsolatban tájékoztatom, hogy a hadügy-
miniszter kész a demarkációs vonal átrepülésének tilalmát azonna-
li hatállyal elrendelni, föltéve, hogy román, szerb és cseh-szlovák
részről hasonló intézkedés történik.
Befejezésül arra kérem, hogy - a kormány óhajának megfelelően-
föntiekről a szövetséges missziók tagjait tájékoztatni szíveskedjék,
hasonlóképpen arról is, hogy amennyiben - a kormány által tanú-
sított jószándék ellenére - nem lennének megelégedve a javasolt
intézkedésekkel, amelyek úgy jogi, mind anyagi lehetőségeinek
legvégső határát jelentik, és hogy ennek következtében az or-
szág közellátásában zavarok lépnének föl, a kormány lemondani
kényszerülne.
Kérem Alezredes urat, hogy a szövetséges missziók tagjaival
folytatandó megbeszélésének eredményéről telefonon tájékoz-
tasson.
PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER CLEMANCEAU
FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZ-
TERNEK
Párizs
1919. március 31.
Tisztelt Miniszterelnök úr!
Livio Borghese hercegnek az új magyar kormánnyal való tár-
gyalások lehetősége tárgyában készített jegyzéke, a szövetsé-
ges és társult kormányokat súlyos kérdések elé állítja.
E tárgyalások ugyanis csak Románia valamint a jugo-szlávok
és a cseh-szlovákok kárára folyhatnának, és tárgyuk sem le-
hetne egyéb, mint Boszni-Hercegovina, a Bánság, Erdély és
Szlovákia. Szövetségeseink mindebből szükségképpen azt a
következtetést vonnák le, hogy faképnél hagytuk őket.
És milyen körülmények között kezdődőnének a tárgyalások?
Pontosan azt követően, hogy az új budapesti kormány- a bé-
kekonferencia által az erdélyiek, a románok és magyarok kö-
zötti mind gyakoribb véres összetűzések megakadályozása
érdekében elhatározott semleges övezet oly egyszerű kérdését
fölhasználva - elődjével nyilvánvaló módon összejátszva ma-
gához ragadta a hatalmat, és eltávolította a szövetséges misz-
sziókat. Ez az új kormány egyidejűleg kinyilvánította, hogy
szoros szövetségben áll az orosz bolsevikokkal.
A tervezett tárgyalások egyszerre lennének a gyengeség bi-
zonyítékai - mondhatnám, valóságos kapituláció - magyaror-
szági ellenségeinkkel szemben - méghozzá azoknak egy telje-
sen jogos követelés ellen megnyilvánuló legelső tiltakozására-,
és egyben háborús céljaink - vagyis a volt Osztrák - Magyar
Monarchia elnyomott népeinek fölszabadítása - föladását je-
lentenék.
Hozzá teszem, még nem tudom, mi az alapja a magyarok a-
zon állításának, mely szerint Ausztriával hasonló föltételek
mellett tárgyaltunk volna. E tény- ami Franciaországot illeti -
minden alapot nélkülöz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése