2014. április 5., szombat

A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 37

                                                                     37

E közben a szerelvényt kísérő vörösgárdisták, a 21-ről 22-ére
virradó éjjel kitört zavargások során kifosztott ékszerüzletekből
származó gyöngyökre kerestek vevőket, előnyös árak mellett.

17 óra 30 perckor valóban elindulhattunk anélkül, hogy fegyve-
reinket, autóinkat és a missziótól ellopott egyéb fölszerelést vi-
szontláttuk volna.

Útközben gyakori a megállás és a hosszan tartó várakozás, a-
melyek alatt a vörösgárdisták nem engedik a tiszteket kiszállni
a kocsiból. Utazásunk folytatása-előttünk ismeretlen beavatko-
zás következtében-több ízben is kérdésessé vált, azonban a he-
lyettes államtitkár sikerrel hárította el az akadályokat, és így a
misszió 29-én 9 óra 30-kor Szegednél-16 óra alatt megtett 150
kilométernyi út után-elérte a demarkációs vonalat.

A Nemzetközi Vöröskereszt képviselője, Axuis úr - aki ragasz-
kodott ahhoz, hogy elkísérje a vonatot, hogy szükség esetén
védelem alá helyezhesse a vonatot-elköszönt tőlünk, és az állam-
titkár helyettessel valamint a kísérő vörösgárdista egységgel e-
gyetemben visszatért Budapestre.

A 3-számú jelentésben értékelik az 1. 2. tényeket.
Itt ismételten megemlítik a fentebb leírt incidenseket és jogsér-
téseket.A bűnösök mindenesetre a vörös gárdisták és matrózok.
A kormány sokszor kért bocsánatot és tett számtalan ígéretet a
szövetséges tisztek felé. A gond csak a betartásukkal volt. És
bizonyította azt, hogy nem urai a helyzetnek és teljes a káosz.
A kormány tehetetlen képtelenen,de nem is nagyon akarja az e-
rőszakot felszámolni. A  kormány, minden lehetséges eszközzel
akadályozni próbálta Vixéket hogy elutazhassanak. A viselkedé-
sükre nincs mentség.
A 4.számú jelentésben megemlítik hogy a november 4.i
A jelentésben november 4-i forradalomról írnak.1918 november
3-án írták alá a padovai egyezményt,mely másnap 4-én lépett ha-
tályba. November 13-án a magyar kormány részéről a hazaáruló
Linder Béla hadügyminiszter Belgrádban aláírták a november 7-i
fegyverszünetet. A november 7-i Károlyi vezette küldöttség a
18 pontból álló fegyverszünetet ekkor nem írja alá, de viszont
kiürítik a szerződésben megszabott demarkációs vonalakon túli
területeket. mely a Nagy-Szamos felső folyásától Marosvásár-
helyig, majd a Maros mentén Szegedig, innen a Szabadka-Baja
-Pécs vonaltól északra a Dráváig húzódik; északon a fegyver- 
szüneti szerződés nem jelölt ki demarkációs vonalat.
Nem tudom hogy miféle forradalomról írnak. November 16-án                                                hirdetik ki a Magyar Nemzeti Tanács néphatározatát (Magyar-
ország ˝Független és önálló népköztársaság.˝. De mint írják
a magyar nép kettős próbatételnek van kitéve- a társadalmi vál-
ság és a nemzeti válság próbájának van alá vetve.
A. A 4 hónap alatt összegyűjtött információkból az derül ki, hogy
a bolsevista eszméknek nem sok a híve. A kommunista párt
aktív, és élvezi Lenin támogatását.Nincs veszteni valójuk és
mindenre elszántak.

˝ Súlyosabb a nemzeti válság, amely a magyar nemzet egészét
érinti. A szövetségesek-mindenekelőtt a románok által-decem-
ber óta elkövetett visszaélések csak tovább rontottak a helyze-
ten.

A felsőbb osztályok különösen érzékenyen reagálnak, mihelyt
Magyarország integritása kerül szóba.

E hatalmas erőt a Károlyi kormány nem mulasztotta el erélyte-
len politikája támogatásának, a közvélemény befolyásolásának-
többek között ellenünk uszításának-szolgálatába állítani.

B. A szövetségesek határozatának újabb közlése-amely határo-
zat a románok előrenyomulását jelenti-katasztrófaként hatott.














            

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése