41
Ez tehát azt vonja maga után, hogy egy vagy két hadosztályt
mindenképpen Munkácsra kell küldenünk. Ez a haderő egyben
a lengyelek és a románok közötti összeköttetést is biztosítaná.
Egyébként az sem kizárt, hogy - néhány, alkalmas időben föla-
jánlott engedmény árán - e hadműveletekben egy megújult Ma-
gyarország maga is részt vegyen.
e) Érdemes vizsgálat tárgyává tenni, milyen eredményekkel jár-
na is - siker esetén - egy ilyen vállalkozás.
Ami a bolsevizmust illeti, a helyzet nagymértékben javulna.
Ami a kelet-európai kérdések megoldást illeti, mennyivel köny-
nyebb dolgunk lenne, ha sikerülne megakadályoznunk egyfelől
azt, hogy Magyarország a bolsevikokkal szövetkezzen, másfe-
lől azt, hogy Németország karjaiba vesse magát, és oly módon
elérnünk, hogy ezen ország az antant szilárd támaszává váljék!
Annak érdekében hogy a jövőben örök ellenségünket - amely
bármikor kész újból fegyvert ragadni- féken tarthassuk, és ezt
a roppant orosz birodalmat - melyet gyarmati kizsákmányolás-
nak szeretne alávetni - elzárjuk előle, a Német Birodalomtól ke-
letre szilárdan megszervezett szövetséges államok sorát kell ki-
alakítanunk.
E gondolat megvalósítását a bolsevizmus elleni általános harc
fogja lehetővé tenni. Napjaink első számú kérdését ez a küzde-
lem jelenti. Amikor eltökélten vállaljuk, a jövő számára munkál-
kodunk.
Az hogy Magyarország ne Németország karjaiban kössön ki,
ez a cél nem sikerült. És nem vált az ország az antant támaszá-
vá sem. Helyette az utód és megnagyobbodott országokat támo-
gatták később. Illetve Olaszország felé nyit majd a Bethlen kor-
mány 1927-ben. Ezzel csökkentve a külpolitikai elszigetelődést.
Nem mondhattak le a revízióról sem. Később Kánya Kálmán
külügyminiszter a 30-as években azt nyilatkozta ,hogy nem
várhatja el senki Magyarországtól, hogy úgy tegyen, mintha
misem történt volna. Vagyis fogadják el a trianoni határokat.
Itt a Csehszlovákia felé való gazdasági nyitásról volt szó. Bár-
ki lett volna is az állam és a kormány feje, nem tehetett volna
mást,mert akkora volt a közvélemény nyomása. Taktikázni
lehetett, de lemondani a revízióról soha.
2.SZ. IRAT
keltezési idő: 1919.március 23.
(Mivel 23-a és 24-e folyamán a kormánnyal egyáltalán nem volt
lehetséges kapcsolatot teremteni, csak 24-én 22 órakor adtam át
Kun Béla saját kezébe.
A 25-i esti lapokban jelent meg.)
A magyar néphez intézett kiáltványában a köztársasági elnök a
következőket mondta:
˝ Az antant misszió részéről kijelentették, hogy a demarkációs
vonal ezentúl politikai határnak tekintendő.˝
A leghatározottabban kívánom kijelenteni, hogy az elhangzot-
tak téves értelmezéséről van szó.
Amikor a köztársasági elnök a fegyverszüneti egyezményre hi-
vatkozott, azt a választ kapta, hogy ezentúl már nem az ebben
az egyezményben kijelölt demarkációs vonal lesz érvényes,
hanem az antant által abból a célból meghatározott újabb határ-
vonalak, hogy a magyar és román csapatokat egy világosan ki-
jelölt semleges övezettel szétválasztva minden konfliktusnak e-
lejét vegyék.
Az egyáltalán nem hangzott, el hogy politikai határról van szó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése