102
A katonai diktatúrát csak is magasabb rangú törzstiszt gyako-
rolhatja, vagy azok a tisztek, akiket Szlovákia nyugati csoport-
parancsnoka vagy hadosztályparancsnok erre a célra külön ki-
nevezett.
A katonai parancsnok felel saját kerületében a rend fenntar-
tásáért, és a cél érdekében minden eszközt felhasználhat, amit
jónak lát. Joga van a törvényeket is megváltoztatni. Ezt elvileg
azonban csak Szlovákia nyugati csoportparancsnokának enge-
délyével teheti meg és önhatalmúlag csak a legvégső esetben.
A katonai parancsnok legjobb belátása és meggyőződése sze-
rint cselekszik, és csakis hazájának érdekeit kell szem előtt tar-
tania.
Minden parancsnoktól igazságos magatartást követelek a la-
kossággal szemben. A lakosságtól ugyanakkor békességet és
engedelmességet várok. Az államhoz hú polgárokkal szemben
semmiféle jogtalanságot nem alkalmazunk. Azon személyek el-
len, akik a legcsekélyebb ellenállást is tanúsítják a katonai ren-
delkezésekkel szemben, az izgatókkal, valamint a csehszlovák
állam ellenségeivel szemben a legnagyobb terrort fogjuk alkal-
mazni.
Pozsony, 1919. június 5
Dr Vavro Šrobár s.k. Mittelhauser tábornok s.k.˝
Beneš, mint a cseh imperialista területrabló politika egyik
bajnoka, és országa külpolitikai intézője, ebben az időben
Párizsban tartózkodott, hogy minél hatékonyabban intézze,
és képviselhesse érdekeiket. Masaryk elnők két fogalmazványt
is küldött Párizsba június 5-én Beneš kezeihez ˝ szigorúan bi-
zalmas˝ jelzéssel. Az egyik dokimentum A magyar invázió,
a másik A magyar invázió stratégiai jelentősége címet vi-
seli.
Masaryk ilyeneket ír az első fogalmazványában: ˝ Mihelyt
készen leszünk a magyarokkal, Bécset leckéztetjük meg.˝
- megjegyezvén azt, hogy pont Ausztrián keresztül kaptak
a csehek fegyvereket. Ezért is furcsa hogy megakarják lec-
kéztetni őket. És Prágával szemben sem volt ellenséges a szo-
ciáldemokrata kormány.
De van egy másik érdekes dokumentum:
˝ A betörést minden erőnkkel visszaverjük, és a győzelmet
következő céljaink elérésére használjuk ki:
1. Elfoglaljuk a dunántúli területek ránk nézve fontos körze-
teit, éspedig mindenekelőtt:
a) a Pozsonnyal szemben fekvő jobb partot, egész az osztrák
határig. Lehetséges, hogy birtokunkba vennénk egy, a Duna
egész jobb partja mentén húzódó földsávot, legalábbis Komá-
romig;
b) Komárommal szemben olyan darab területet, hogy a hidat
és a Dunát uralhassuk;
2. Az Ipolytól kezdve a Duna mentén egész Vácig és innen
egyenes vonalban a demarkációs vonalig. A jelenlegi magyar
betörésből az a tanlság, hogy a folyók nem jó stratégiai hatá-
rok, és hogy az Ipoly-köz a magyaroknak egy esetleges újabb
inváziójához jó felvonulási terepet nyújt.
3. Elfoglaljuk Budapestet, és kényszerítjük a magyarokat, hogy
minden kárt és költséget fizessenek meg.
Előlegképpen mozdonyokat, vagonokat, a dunai flottilát és ha-
dianyagot vesszük el tőlük.
Ezeket a terveket természetesen jóváhagyatnánk az antanttal,
hogy legalábbis ne gördítsenek akadályokat utunkba, mivel
nem követelünk mást, csak amihez jogunk lesz és ami jövőnk
biztosítása szempontjából feltétlenül szükséges.˝
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése