18
Augusto Assia a ˝Ya˝ című spanyol újság londoni tudósítójának je-
lentése szerint Salisbury, az United Press londoni irodájának veze-
tője a következőket táviratozta New Yorkba:
˝Az oroszok világosan és értehetően tudomására hozták a világnak,
hogy mit értenek a jószomszédság politikája alatt.
Az a mélyebb ok, mely a lengyel-szovjet kapcsolatok megszakítá-
sához vezetett, nemcsak lengyeleket érdekelheti, hanem az Orosz-
országgal szomszédos államokat és mindazokat az országokat is,
amelyek Sztalin felfogása szerint az orosz befolyás szférájába tar-
toznak. Katyn mindenekelőtt az oroszok területi követeléseit lep-
lezte le, másodszor pedig Moszkvának azt a kívánságát, hogy min-
den szomszédos országban neki engedelmeskedő kormány tartsa
kézben az uralmat. Oroszország kinyujtja kezét Lengyelországra,
Jugoszláviára, melynek londoni kormány ellen Sztalin már régóta
lövöldözi nyilait, Finnországra, Magyarországra, Romániára, Né-
metországra és Franciaországra, ahol az oroszok tevékenyen támo-
gatják de Gaulle-t Giraud ellen. A három balti államnak, Besszará-
biának és Karéliának a Szvjetúnióba vló bekebelezése nem is vita
tárgya. Norvégia, Belgium és Hollandia kérdését úgylátszik Mosz-
kva jelenleg még nem tartja érettnek. Az európai béke háború u-
táni visszaállításának és a háború alatt a Szövetségesek egymás
közti egységének ezekben az orosz igényekben rejlik a legnagyobb
veszedelme.˝
S hogy az akkori cikk mennyire helytálló, azt ma már tudjuk. Hisz
Moszkva csak olyan kormányokat tűrt meg mely az ő irányvonalát
viszik. Árulókat, kollaboránsokat könnyű volt találni. Mindegyik
Közép-és Kelet-Európai ország élére. Meg országon belül is.
Hogy nyugat azaz az Egyesült Államok és Nagy-Britannia bűnös -e
azt az alábbiakban taglalom.
A katyni erdőben meggyilkolt ezernyi lengyel tiszt holttestének
felfedezése újabb bizonysága a Szovjetunióban élő lengyelek terv-
szerű kiirtására. A katyni lelelet rövid időn belül a harmadik iszonyú
bűntényt leplezi le, melyet a bolsevizmus a lengyelség ellen elkövetett.
Mintegy három hónappal ezelőtt közölte a londoni lengyel árnyákkor-
mány, hogy abból az 1.6 millió lengyelből, akiket a bolsevisták
Kelet-Lengyelországnak a Szovjetunióhoz való csatolása után Szibé-
riába hurcoltak, már csal 360.000-en voltak életben.
Dokumentumból idézem a következőket:
˝Három héttel ezelőtt az egykori lengyel tábori püspök közölte,(1943)
hogy hiteles adatok alapján a Szovjetunióban éhenhalt lengyel
gyerekek számának 400.000-ben való megjelölése nem túlzott.˝
A katyni erdők tömegsírjai ennek a lengyel tragédiának képét e-
gészítik ki oly rettenetes módon. Miután kitudódtak a dolgok ezt
Moszkva nem tagadhatta le volna ha a szövetségesei felszólították
volna hogy tisztázza magát a vádak alól. De helyett Amerika és Ang-
lia csendet intett arra hivatkozva hogy a nácizmust kell legyőzni, de
ez csak együttes erővel, a Szovjet megsegítésével lehet csak.
Ezért a szörnytettekért Anglia és és Amerika egyformán felelős.
A Szovjetunióval kötött szerződéssel ők szolgáltatták ki Európát a
bolsevista gyilkosoknak. Ez a felismerés mindenütt utat tört magá-
nak és akatyni eset minden felelősségérzettől eltöltött európaiban
akkor ismét fel vethette a kérdést, hogy miképpen lehet ezt a vesze-
delmet száműzni? Az ˝Aftonbaldet˝ című svéd újság a katyni tömeg-
gyilkosságról szóló vezércikkében a következő mondatokban emelt
vádat és rázta meg egyúttal a lelkiismereteket: ˝A szovjeturalom
égebkiáltó szörnytette nyomán alig hallottuk egyszer is az utálat
és elszörnyedés kiáltását, pedig ez a rémtett az egész világnak meg-
mutatta, hogy mit várhat az a nép, mely rettenetes uralma alá kerül.
A katyni tömeggyilkosság valami különös szép fényt vet a Szövetsé-
gesek és köztük Oroszország ünnepélyes ígéreteinek hátterére, hogy
a szövetséges győzelem után a háborús bűnöket meg kell büntetni.
Az orosz tömeggyilkosságnak Anglia és Amerika részéről való le-
tagadása és az a hír, hogy a kormány kénytelen volt visszavonni a
Nemzetközi Vöröskereszthez a vizsgálat ügyében intézett kérelmét,
már most is mutatja, hogy milyen nagyszerű per lesz ez. Ez a per
melynek előkészítése most abban áll, hogy az első bejelentett óriási
háborús bűntényt még csak vizsgálat tárgyává sem lehet tenni, bi-
zonyosan minden szabad emberben homéroszi kacajt fog kiváltani,
már amennyiben gyötrelmében az emberiség fölött érzett kétségbe-
esésében nem fogja inkább jobbnak tartani fejét elrejteni.˝
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése