20
Ide beszúrva jegyzem meg a következőket. Volt egy másik Katyn is
mégpedig Montenegróban. Tito és bandája rendezett vérfürdőt. A-
miről szintén kevés szó esik. Vagy egyáltalán nem esik.
Álljon itt a dokumentum német jelentés alapján.
˝1943, november 27.
Montenegróban 50.000 embert pusztított el a vörös terror.
Belgrád, november 7. (Német Távirati Iroda)
Az Obnova külön tudósítója Cetinjéből beszámol a kommunista
partizánok rémuralmáról.
Elmondja a jelentés, hogy a vörös terror idején nem kevesebb mint
50.000 ember lelte halálát. Montenegróban valamennyi templomot
és kolostort szórakozó hellyé alakítottak át a kommunisták. Vala-
mennyi montenegrói község közül legtöbbet Kalasin szenvedett
és a jövőben második Katyn-ként fogják emlegetni. Ez az üdülő-
hely most már csak romhalmaz és benne tízezernyi temetetlen hulla
hever a nemrégiben történt kommunista következményeként. Ka-
lasinban mindenkit megöltek, aki az értelmiségi réteghez tartozott.
A felnőtt férfiakból alig 40 százalék maradt életben. A kommunisták
áldozataikat a legkegyetlenebb módon meggyötörték és beledobál-
ták egy mocsárba a Kara-folyó mellett. Ezt a helyet a kommunisták
˝kutyatemetőnek˝nevezték el. A tudósító azután hosszabb jegyzékben
közli azokat a tekintélyesebb montenegróiak nevét, akiket a kommu-
nisták megöltek.˝ De mint tudjuk az angolok, vagy amerikaiak nem
tiltakoztak a vérengzés miatt. Tito a szövetségesük volt. Tito kezéhez
nemcsak ez tapad, hanem más vérengzések is. A parancsokat ezekre
ő adta.
Varsóban 1944 augusztus 1-én robban ki A Magyar Távirati Iroda a
következőket jelentette Berlinből 1944. augusztus 22.én.:
Valamennyi berlini lap első helyen foglalkozik a varsói felkelés ügyét
lezáró londoni és moszkvai nyilatkozattal, amely a nyilvánosságra
jutott anyagok nyomására - a Völkischer Beobachter szerint - most
már feladtak minden erőfeszítést avarsói dráma politikai hátterének
szépítgetésére. Valamennyi berlini lap részletes kivonatban ismerteti
a stockholmi Tidningen londoni tudósítójának leleplezéseit a varsói
esettel kapcsolatos politikai játékról. E szerint a lengyel felkelési
mozgalom élére a londoni emigráns kormány Bor tábornokot állította,
aki szabad kezet kapott a varsói harcok vezetésére és saját felelőssé-
gére adta ki augusztus 1-én a felkelési parancsot. Ezt megelőzően a
szovjetorosz Kosciusko adó julius 2-ától rendszeres felhívásokban
készítette elő Varsó lakosságát a felkelésre és julius 30-án a követke-
ző kiáltványt bocsátotta közre:
Varsó lakói! Fogjatok fegyvert, támad-
játok meg a nemeteket! Mindenkinek csatlakoznia kell a felkelési
mozgalomhoz.
Varsó egymillió lakosának egymillió harcossá kell válnia a felsza-
badítás és a betolakodók megsemmisítése érdekében.
Ezzel megindult a harc, mely ellenséges rész-
ról mindaddig programszerűen bonyolódott le, amíg a német ellen-
lépésekkel tökéletes fordulat nem állt be a varsói harcokban. Ekkor
az ellenséges oldal magatartása is nyomban megváltozott. A szovjet
Kosciusko rádióadó politikai lesipuskásoknak és katonai gyengeel-
méjüeknek nevezte a felkelőket, a londoni emigráns kormány pedig
a felkelés idő előtti kitöréséről kezdett beszélni. A Kreml ahelyett,
hogy most az esztelen áldozatok beszüntetésére adott volna paran-
csot a londoni emigráns kormány elnökének /mindig idejében érke-
ző fegyveres segítséget/ megígért és ezzel tudatosan a harc folytat-
tására ösztönözte a felkelőket.
London a maga részéről szintén hozzájárult ehhez a politikához, mert
egyes szállító-repülőgépeken fegyvereket küldött Varsóba.ezekből a
tényekből világosan kiderül - vonja le a Völkischer Beobachter a kö-
vetkeztetést - hogy London és Moszkva pokoli játékot űzött a varsói
felkelőkkel. A londoni emigráns kormány végleg bebizonyította, hogy
soha sem a lengyel nép érdekeit tartotta szemelőtt, hanem csupán sa-
lát becsvágya volt irányító szempontja, a Kreml pedig a maga részé-
ről a varsó felkelést csupán könnyű lehetőségnek látta, hogy elkerülje
egy második Katyn megvalósításának kényszerét.
Arra nézve hogy Moszkva miért hagyta
cserben a felkelőket; a Völkischer Beobachter ismerteti még a lon-
doni Observer jelentését, mely beszámol arról, hogy ugyanez a len-
gyel rádióadó, amely annak idején bejelentette a vörös hadsereg szol-
gálatában harcoló lengyel csapatoknak szovjet részről történt lefegy-
verzését, nemrégen új felhívással fordult Londonhoz, amelyben kiált-
vány alakjában jelentette be a varsó felkelőknek Mikolajczyk kormá-
nyához való hűségét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése