Magyar területek szovjet bombázása 1941-ben 1

                                                                                 1

Ma is rejtély övezi hogy ki vagy kik bombáztak magyar területeket
1941 nyarán, hogy Magyarországot is belerángassák a szovjet elleni
keresztes hadjáratba. Az tény hogy a magyar hadvezetésben voltak
olyan személyek akik kívánták a háborút, már csak azért is mert a
szlovákok és románok elsőként vettek részt a németek mellet és e-
gyesek attól féltek, hogy ha Magyarország kimarad, akkor a szlová-
kok és románok vissza követelik az elvesztett területeiket. Amit
a valóságban sem szűntek meg hangoztatni. Az hogy mi történt ak-
koriban azt a Magyar Távirati Iroda fent maradt jelentéseiből pró-
bálom összerakni. Hozzá kell tenni, hogy a jelentések jó része nem
került a nyilvánosság elé. Ami házi tájékoztató, vagy bizalmas lelle-
gű volt az meg maradt házon belül. Eleve megszabták hogy mi és
hogy kerülhet a közönség elé. Ma is tartja magát az a volt szovjet
vélekedés hogy román gépek bombázták Kassát.P 378-as vagy
PZL-37-ek.Illetve szlovák repülők. Vagy hogy a Werth Henrik
beszélt egy megrendezendő repülő támadásról. Gosztonyi Péter
történész szerint se szlovák, se román, se német gépek nem voltak.
Ő maga beszélt olyan az 1970-es 80-as években még élő német tá-
bornokokkal akik maguk cáfolták. Sőt volt román magas rangú
tiszttel aki szintén cáfolta hogy a románoknak bárminemű szerepe
lett volna. Maga Gosztonyi említette, hogy a szovjetek készítet-
tek olyan térképet amin azok a városok voltak bejelölve hogy a.
mennyiben a Szovjetuniót támadás érné, mely városokat kell bom-
bázni. A másik a szovjet vezérkarnak nagyon precíz térképei vol-
tak nemcsak Németországról, de Magyarországról és szomszédairól.
Az hogy tévedésből bombázták volna Kassát az akkor Szlovákiánál
maradt Eperjes helyett, mert Kassa közel feküdt az akkori szlovák-
magyar határhoz. És több magyar települést ér bombatámadás mint
azt alább majd olvashatják. Tehát így aztán kizárhatóak a szlovákok
és a románok, vagy a magyarok a németekkel karöltve. Nem érthe-
tünk egyet Romsics Ignác történésznek azon megállapításával hogy
˝Még ha Kassát, illetve a Kárpátaljáról Budapestre tartó vonatot
szovjet gépek is bombázták - előbbit bizonyítani eddig senkinek sem
sikerült - a korábbi moszkvai üzenetek alapján legalábbis meg le-
hetett volna  kérdezni a Kreml vezetőit arról, hogy mi történt. Fel-
tételezhető ugyanis, hogy még ha szovjet gépek voltak is, nem
Moszkva parancsára történt a támadás, hanem például egy, az első
vonalban lévő szovjet parancsnok adhatott ki ilyen utasítást, vagy
egyszerúen eltévedt néhány pilóta. Tehát nem zárom ki azt a lehe-
tőséget, hogy szovjet gépek bombáztak, viszont nyilvánvaló, hogy
egyes magyar politikai körök csak ürügyre vártak.˝ Ekkora blődséget
ritkán olvas az ember. Azt hiszi Romsics hogy a szovjetek akkor
bevallották volna hogy ők provokálták ki a magyar belépést a há-
borúba? Nyilván való hogy nem. Ennyire naiv vagy tudatlan lenne
Romsics? Akkor adja vissza a diplomáját. 1990 után is ott tart a
magyar történet írás hogy a szovjetek szentek és ártatlanok. És ma
is tartja magát az a nagyon is téves elképzelés, hogy a szovjet ve-
zetés meghagyta volna Magyarország számára Erdély északi részét
ha nem lép be a háborúba a szovjet ellen. Ezt csak Kristóffy József
nagykövettel közölték, de nem volt hivatalos. Nem jelent meg az
akkor hivatalos szovjetsajtóban sem. Erdélyt kompenzációként
használták fel Sztálinék hogy Románia elismeri a 1944-ben hogy
Észak-Bukovina és Besszarábia szovjet terület marad és cserébe
visszakapja Észak-Erdélyt. És a magyar fegyverszüneti egyezmény-
be is csak a szövetségesek nyomására tették bele hogy Erdélyről a
béketárgyalásokon döntenek. Erdélyt a szovjetek már azonnal
visszaadták volna. Még 1945 áprilisába is hülyítették a magyar kü-
lügyminisztert a kisgazda Gyöngyösi Jánost Erdéllyel kapcsolatban
a szovjetek. De egyáltalán nem gondolták komolyan. Mint ahogy
1941.ben sem. Mert az csak diplomaták között hangzott el. Jelentő-
sége így lenullázódik. A háború után még a veszteseket is kompen-
záták, kivéve Magyarországot. Az sem tartható hogy egy első vo-
nalban lévő tiszt adott volna ilyen parancsot. A parancs egyértel-
műen Moszkvából érkezett. Akár magától Sztálintól. A másik hogy
történészeinknek nem tűnik fel hogy szó sincs véletlenekről, hanem
tudatosan bombáztak és géppuskáztak magyar területen. Kassától
Talaborfalváig. Több települést ért terror támadás. Ez nem véletlen.
Jó pár négyzetkilométer területről van szó. Még egyszer hangsúlyo-
zom, hogy kiválóak voltak a szovjet térképek. Tehát szó sincs vélet-
lenekről vagy eltévedt repülőkről. A szovjetek Magyarországot tu-
datosan rántották bele a háborúba. Ez még akkor is igaz, ha a ma-
gyar politikai és katonai vezetők is akarták a szovjet elleni keresz-
tes hadjáratot.
1941 június 26-án 12 óra 45 perckor Pozsonyból jelentik hogy Ma-
gyarország és a Szovjetunió között nincs hadi állapot. Külföldi új-
ságírók kérdésére jelentették a Wilhelmstrassén. De ez nem felelt
meg a valóságnak.utaltak arra a tényre hogy Ribbentrop külügy-
miniszter magához kérette a hármasegyezményhez csatlakozott
baráti államok diplomáciai képviselőit és közölte velük, hogy a
Szovjetunióval való diplomáciai viszony további alakítását telje-
sen az illető államok belátására bízza.
      Majd 19 óra 55 perckor jelentik Ungvárról hogy Csütörtök
délután 15 óra 10 perckor légiriadó volt, amely teljes 15 percig
tartott. Valószínűleg idegen repülőgépek sértették meg a magyar
felségterületet, de a város felett gépek nem jelentek meg.
      16 órakor újabb légiriadó volt Ungváron, amely 16 óra 30 per-
cig tartott. Megfigyelések szerint szovjetgépek magyar terület é-
rintésével Szlovákiába repültek. Becslés szerint 3500 méter ma-
gasságban szálltak.
      Tiszabogdányból jelentették június 26-án.
       Csütörtökön délben Kőrösmező és Budapest között közlekedő
sebesvonat ellen nem messze Kőrösmezőtől heves támadást intézett
három szovjet repülőgép. A délben 12 óra 20 perckor Kőrösmezőről
induló sebesvonat Bilin és Tiszaborkut között haladt, mikor három
szovjet repülőgép jelent meg a vasuti sínek felett és géppuskatűzzel
árasztotta el a vonatot. Az utasok közül egy máramarosszigeti keres-
kedő fejlövést kapott és a helyszínen meghalt, öt másik utas, köztük
a mozdonyvezető is, könnyebben megsérült. A géppuska lövések a
mozdony és a személykocsik tetejét és oldalát is megrongálták. A
sérülteket Rahón részesítették elsősegélyben. A szovjet repülőgépek
támadása hír szerint a vasuti vonalat is könnyebben megrongálta.
      Máramarosszigetről jelentik június 26.
      Csütörtökön fél 12 órakor a Havasmező és Máramarossziget
között közlekedő gyorsvonatot szovjetorosz repülőtámadás érte
Rahó állomáson. A légitámadásnak 2 halott és 3 sebesült áldozata
van,
A halottak Nyisztor Lajos máramarosszigeti szállító és Davidovics
Géza rahói fakereskedő. A sebesülteket a rahó kórházba szállították.
Eközben Miskolcon három, Putnokon egy légiriadó volt.Ellenséges
repülők nem voltak.
Június 27én  A ki nem adott közlemények ben 1 óra 40 perckor a
következőket írták: A Honvédelmi Minisztérium VI. csoportfőnök-
sége közli:
       A mai nap folyamán ellenséges vörös bombázórepülőgépek
többször az országba berepültek és Kassát bombázták. A bombák la-
kóházakba kisebb kárt tettek, néhány ember meghalt, többen megse-
besültek.
     Megjegyzés: A sajtófőnök azt mondotta, hogy ne adjuk ki.
     Később ideszólta a honvédelemből is és visszavonták a közlést.