4
Október 28-án létrejön Csehszlovákia,bár még hivatalosan nincs határa.
Prága örömmámorban úszott. A házakat fellobogózták,Wilsont,Masarykot
és az antantot éltették. Délben Svehla, Rasin, Soukup és Stribrny képviselők
megjelentek a közigazgatási hivatalnál és a hatalom átvételét követelték.Te-
lefonáltak Bécsbe és ez után megtörtént a hatalom átadása. A délután folya-
mán a prágai katonai parancsnokság megkisérelte, hogy a lelkes tömeget,mely
az osztrák uralom jelvényeit eltávolította az utcákról,ráncbaszedje. Magyar csa-
patokat vezényeltek ki és pedig a 68. gyalogezredet. Ezt követően megjelent egy
szokol osztag,és az őrség parancsnokának aki egy tartalékos tiszt volt,elmagya-
rázta neki hogy a vérontás felesleges. Október 30-án a Szlovák Nemzeti Tanács
Túrócszentmártonban deklarálja az elszakadást Magyarországtól és az egyesülést
a csehekkel. Az ülésen 90 evangélikus és 13 római katolikus vett részt. Az ülésen
kimondták továbbá hogy az egész világ által elismert nemzeti önrendelkezési jog
alapján állnak és a nemzeti tanács szlovák szárnya jogosult kizárólag a Magyar-
ország területén belül lakó csehszlovák(sic!)nép nevében beszélni és tárgyalni. A
szlovákok nyelvileg és kultúrtörténetileg egy része a csehszlovák nemzetnek. No-
vember 4-én meghívták Benest a fegyverszüneti tárgyalásokra.Amit ő alá is írt.
1918 december 21-én letette a hivatali esküt Csehszlovákia elnöke Tomas Gar-
rigue Masaryk.
Van egy állam amelyiknek még nincs kijelölt határa. Ez nehézségeket okozott. A
magyar kormány tehetetlen volt.Wekerle Sándor volt a miniszterelnök. Aztán egy
napig Hadik János lesz miniszterelnök. Október 31-én Károlyi Mihály gróf ve-
szi át a kormányrudat. November 6-án a cseh légionárius csapatok Hodoninnál
átlépik a történelmi határt. Előzőleg egyeztetett az antant vezetőségével.hogy álla-
pítsák meg a demarkációs vonalat a két ország között. Más adatok szerint novem-
ber 8-án lépték át a határt Nagyszombat-Trencsén térségében. A következő na-
pokban megszállják Trencsént, Vágújhelyt, Zsolnát, Ruttkát és Túrócszentmártont.
E napon rendelik Belgrádba Károlyit. Innen megszégyenülten kellett távoznia.Bel-
grádban nem döntöttek a Felvidék sorsáról. Itt az ország déli határiairól döntöttek.
Mivel még nem volt döntés a megszállásról ez addig törvénytelen volt.1918 no-
vember 16-án kikiáltják a népköztársaságot. Linder Béla hadügyminiszter azzal a
kijelentésével hogy nem akar több katonát látni, ezzel demoralizálta a hadsereget.
Szét hullott darabjaira.Kramarz csehszlovák miniszterelnök jegyzéket küld a ma-
gyar kormánynak, melyben leszögezi hogy az antant Szlovákia hovatartozásáról
már döntött, a majdani békekonferencia csupán a határok pontos megvonásáról
intézkedhet. A belgrádi egyezmény nem vonatkozhat Szlovákia területére. Közben
folyamatosan szállják meg a szlovák lakta területeket. November 24-én megszáll-
ják Nagyszombatot. Másnap 25-én a győztes szövetséges hatalmak Katonai Ta-
nácsa a csehszlovák küldöttek javaslatára kijelölik az ideiglenes demarkációs
vonalat a Felvidéken. Az ún,Pichon -vonalat. Ezt a jegyzéket Fernand Vix alezre-
des a szövetséges hatalmak budapesti misszióvezetője azonban csak késve de-
cember 24-én adja át a magyar kormánynak. Nyilván nem véletlenül. Mi is a
Pichon-vonal? Pichon francia külügyminiszter felülbírálta a padovai fegyverszü-
netet 1918 november 29-én és ennek jegyében a belgrádi francia parancsnok
december 3-án egész Szlovákia kiürítését követelte Károlyi Mihály miniszter-
elnöktől.Pichon december 19-én elfogadtatta a Beneš által sürgetett új demar-
kációs vonalat, amelyet Ferdinand Vyx alezredes nyújtott át mint fentebb írtam.
Ez a jegyzék a Duna-Ipoly vonalban jelölte meg a csehszlovák állam előzetes
határát. Ahol lehetett a magyar csapatok igyekeztek zavarni és lassítani a cseh
csapatok előnyomulását. Nagyszombatról Pozsony felé nyomulva. Milán Hodza
csehszlovák nagykövet látogatást tesz Vixnél aki kijelentette hogy a csehszlo-
vákok megsértették a belgrádi fegyver szünetet. Párnap elteltével Vix változtat
álláspontján. Közben a megszállott részekről jönnek a tiltakozások a cseh meg-
szállás ellen.Több vármegyének is írnak. Kérik a segítséget. Ezen közben meg
indulnak a magyar üldözések. De élt a magyarság jó részében a wilsoni eszmék
elfogadás. De aztán nagyon csalódtak. Sokan bíztak Károlyiban de aztán miután
látták hogy nem tesz semmit az ország védelmében egyre többen fordultak a
szélsőséges kommunista eszme felé,várva a csodát. De térjünk vissza a Felvidékre.
Sáros vármegye törvényhatósági bizottsága 1918 nov.8-i ülésén tiltakoztak hogy
Csehországhoz csatolják a területet és kimondták Magyarország teljes független-
ségét területi csonkítás nélkül. Szepes vármegye közgyűlése 1918.nov.30-án tar-
tott közgyűlésén támogatták a Károlyiékat.de egyben kérték a népkormányt,i-
dézem:˝1.az ország belső rendjének biztosítása és az ország területének integri-
tása érdekében az önálló magyar hadsereg felállítása iránt szükséges törvényes
rendelkezéseket sürgősen megtenni szíveskedjék˝, továbbá 2.a kormány a meg-
üresendő illetve betöltés alá kerülő állásokra való kinevezéseknél, figyelmen kí-
vül hagyva a faji-. felekezeti-és egyéb érdekkérdéseket, kizárólag az érdemre,
rátermettségre és tudásra helyezze a fósulyt, hogy végül
3.miután a cseh agitátorok országbontó népbujtatását nem ígéretek, hanem
csakis mielőbbi kormányhatósági intézkedések és az azokat megtestesítő tények
képesek ellensúlyozni,mivel csakis egyenjogosító valóságokkal lehet még most
hazafias tót népünket az idegen agitációval szemben immunissá tenni, ezért a
vármegye közönsége felkéri a népkormányt,hogy a hazánkban élő népek s így a
tótok egyenjogusításának élő elismeréseképen hajtsa végre azonnal az 1868.évi
XLIV.törvénycikket. Kelt Lőcsén 1918 nov.30-án.˝Tiltakoztak az integer Ma-
gyarország szétszakítása ellen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése